DSC01044

2012 november 3.-án egy olyan mértékű halpusztulás vette kezdetét a Fancsika- 1-es tározón, amely az erdőspusztai tavak 36 éves léte óta még nem történt. Néhány nap alatt több mint 1500 kg hal pusztult ki a  tájegység legnagyobb, 90 hektáros tavából. Szinte a teljes amúr állomány megsemmisült, olyan egyedekkel mint 31,6 kg, és tucatszám 15, 20 körüli példányok. Harcsából 40 kilógramos, és rengeteg 5-10 kiló körüli. Csukák tömkelege, és a gyönyörű tenyeres kárászok özönétől fehérlett jó néhány napig az almás környéki partszakasz….

Hogy mi történt azóta?…Pontos adatot még most nem tudok mondani az azóta elpusztult halállomány mértékéről, de mint a mai, 25.-én készített képeken is látható, folyamatos a halpusztulás. A fancsika 1 partszakaszának látványa még mindíg lehangoló. Eltünt a vízből az élet!!

Az almás és a félsziget által határolt szakaszon, még mindig a dögöktől hemzseg a part. Elpusztult állatok tetemétől fehérlenek még mindig a tó belsejében lévő vizinövények is. Itt akadnak fel azok az egyedek, amelyeket a szél már nem bírt tovább sodorni.

DSC01014

DSC01015

Az élet jeleit csak a vidáman pocskoló kacsák mutatják az 1-es tó medrében.

DSC01016

Egy nagyobb, valószinüleg amur teteme bent a hínárosban.

DSC01018

DSC01019

Ezen a képen is egy nagy testű amur maradványa látható..

DSC01020

DSC01021

DSC01022

DSC01023

DSC01024

DSC01025

5 kg körüli folyami harcsa teteme a nádasban…

DSC01026

DSC01027

DSC01028

DSC01029

DSC01030

A parton szana szét heverő haltetemet már kikezdték az erdei ragadozók, és a kóbor kutyák is. Talán ebből a szerencsétlen eseményből, csak ők profitáltak egyedül, ugyanis egy “terített asztal” került eléjük.

DSC01031

DSC01039

DSC01046

Egy amúr fej! Félre értés ne essék, a bakkancsomat nem azért fényképeztem mellé mert annak hihetetlen dizájnját szeretném reklámozni, hanem csak a méretek miatt.. Egy 44-es bakancshoz viszonyított amúrfej…Teljes méretében, testvérek közt is kb. 15 kiló lehetett!

DSC01034

…és még egy szegény pára, a parton a víz mellett!…Hogy most ennek az egykoron roppant becses, és biztos gazdag egérfogási tapasztalatokkal rendelkező “csúcsragadozó” életét, az időskor kicsúcsosodása után,  a jó isten rendelte magához, vagy a hírtelen terülj asztalkámként előtűnő “túlfűszerezett” haláradat emészthetelen mivolta okozta, azt pontosan így nem tudnám megállapítani. Ami viszont biztos, kissé furcsa hogy a viztől kb. 2 méterre feküdt a megboldogult!

DSC01035

DSC01036

DSC01037

DSC01042

kb. 8 kiló..

DSC01043

DSC01044

Szintén egy olyan 7-8 kiló..

Kattingathattam volna még tovább is a fényképezőmmel, ugyanis még mindíg rengeteg a tetem a parton, és bent a vizinövényeken felakadva…A víz állaga, szine területenként változó. Van ahol már átlátszó a tározó vize. Általában ott ahol jobban éri a szél, és tudja kavarni mozgatni a vizet. A csendesebb öblösebb helyeken viszont még mindig elfedi a vizet a gyilkos “vörös kór”. Ami a helyzet abszurdítása, még ennek ellenére is, több pontyugrást is láttam a tavon….

Hogy hol is tartunk jelenleg?… Holnap erről a mohosz véleményét, és a halpusztulás hivatalos statisztikáját fogjuk kikérni.

– FOLYTATJUK –