Mostanság több olyan cikket olvashattunk, tudósításokat videókat láthattunk tv csatornákon, internetes portálokon ahol az ismételten katasztrofálisra fordult erdőspusztai tavak állapotáról kapunk híreket. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk hogy ennek a hírözönnek a megindulásának a mi 8 éve tartó dokumentációs munkáságunk is kirobbantója. Azt hiszem az utóbbi időben a médiumokban mindent elmondtak ami az erdőspusztai vízivilág katasztrofális jelenét illeti . Mi most nem ezzel foglalkoznánk . Nagyon is inkább az eddig vezető úttal, és egy kis áttekintést szeretnénk adni hogy hogyan jutott az egykoron csillogó vizű erdőspuszta egy lepusztult felmocsarasodott részben uniós pénzekből kényszerből életben tartott elvadult dzsumbujjá. Mostanság az erdőspusztákat megemlítvén nagyon sokszor hallhatjuk a “CIVAQUA” kifejezést. Mit is takar ez a “bűvös” szó, és valóban meg fogja oldani az erdőspuszták katasztrofális vízhiányát??!!……ezekre a kérdésekre szeretnénk választ keresni ahol történeti visszatekintéssel és szakemberek megkérdezésével szeretnénk választ kapni a mostanra kialakult helyzetre….
Category: Erdőspuszta a kezdetektől napjainkig.
A most bemutatott film a Debreceni Erdőspuszták történelméről, növényvilágáról, állatvilágáról próbál egy átfogó képet adni amely filmet a ma már sajnos megszűnt Debreceni Erdőspusztákért 2001 egyesület készített 2005-ben. Az általunk megjelentetett természetfilmet dr.Borbély György akadémikus, a néhai egyesület elnöke juttatta el hozzánk. Köszönjük.
A Vekeri-tó elkészítése után nem álltak meg az erdőspusztai tavak kialakításának munkálatai. Ennek a tónak a megteremtése után olyan tavakat akartak kialakítani amelyeken a horgászat szerelmeseinek szerettek volna kedvezni. Így jöttek létre a Fancsikák 1975-1976-ban, és a Mézeshegyi-tavak 1977-1978-ban. Ezeknek a tavaknak a történelmével foglalkozunk most az elkövetkezendőkben..
Az 1976-os Erdőspusztai fejlesztési programterv alapján Bánkra egy olyan 100 hektáros tudományos ismeretterjesztő központot terveztek, amelyben létre hozni kivántak fűvészkertet, központjában tájházat, erdei tanösvényt, és szafari jellegű állatparkot. Ennek a pihenőközpontnak a történetét fogjuk most áttekinteni a kezdetektől napjainkig…
Az 1970-es évekbeli erdőspusztai fejlesztések több lépcsőben készültek. Ennek a fejlesztési sorozatnak volt az első lépcsőfoka a Vekeri-pihenőövezet kialakítása. Ez a talán a máig is legnépszerűbb erdőspusztai kirándulóközpont a kialakulásától napjainkig nagyon sok változáson ment át . A jelentős mértékű beruházások mellett, ezt a helyet érintette legjobban a rombolás is. Megléte óta nagyon sok embernek nyújtott pihenést és kikapcsolódást ez a létesítmény, és mindazok mellett hogy első sorban környékbeli kirándulók számára épült, nagyon sok nemzetközi találkozót is lebonyolítottak a Vekeri-tavon. Ennek a nagyhírű erdőspusztai kirándulóközpontnak a tervezésétől, a 2008-ig betöltött funkcióival, és a kialakításának állomásaival fogunk foglalkozni ebben a részben…
Az előkészületek időszaka.
A tervezés.
Na hát akkor kezdjük az elején.. A ma erdőspusztáknak nevezett, Debrecentől, keletre, délkeletre elterülő erdős, lápos, mezővel tarkított rész, jóléti övezetté való kialakítását, már a 60-as években tervbe vették. Ebben az időszakban, technikai, és anyagi problémák miatt ennek kivitelezése még nem történhetett meg. Igazándiból a 70 –es évek elejére értek meg a feltételek, hogy érdemben elindulhassanak a kialakítási munkálatok, hogy megszülessenek a létesítmény kialakításának tervei…
Bevezető
Debreceni Erdőspuszták. – Ezt a kifejezést halván, nagyon sok embernek automatikusan ugrik be, a Debrecentől keletre húzódó jóléti övezet területe. Hogy ez a hely mióta szolgálja a környékbeli emberek szórakozását, pihenését?.. és hogy milyen változásokon ment át a táj azóta hogy elkészültek a fejlesztések? Vagy hogy azelőtt mi volt a nevezett helyen? – Ezekre a kérdésekre szeretnék választ adni, a most induló “Erdőspusztai pihenőövezetek története” című információs gyüjteményből.