A horgászok létszámának alakulásából látható, hogy a sporthorgászat iránti érdeklődés először a 1960-as években növekedett meg nagyobb mértékben. Majd a hetvenes évektől kezdődött egy újabb fellendülés, amikor egyre több természetes víz került közvetlenül horgászszervezetek, egyesületek hasznosításába. A horgászközösségek vállalták, hogy jó színvonalú gazdálkodással, nagyobb mértékű halasításokon által vizeiken egyre jobb fogási lehetőségeket alakítanak ki tagjaiknak, tevékenységük hatására azután ugrásszerűen gyarapodott a horgászok létszáma. Természetesen mindehhez nagymértékben hozzájárult a szabadidő természetben való kultúrált eltöltése iránti igény, a rekreációs (aktív pihenési, kikapcsolódási) igények és a hazai közlekedési lehetőségek javulásával a horgászok egyre több távolabbi horgászható vizterületet tudtak felkeresni és ismerték meg azok szépségét, horgászati sajátosságát, vonzerejét, az ott fogható halállományt. A vízekhez irányuló üdülőturizmus és kapcsolódó horgászturizmus is egyre több új horgásszal és korábban, gyermekkorában volt horgásszal kedveltette meg ismét ezt a természeti környezetben folyó hobbit, szabadidő-sportot.

A horgászlétszám, a horgászat iránti érdeklődés az egész világon dinamikusan nő. Európában a horgászok száma ma meghaladja a 26 millió főt. A létszámnövekedés tendenciájával, a horgászati igények növekedésével és a horgászvizek szakmai kérdésével foglalkozó tudományos fórumok a horgászat rekreációs és gazdasági potenciáljának (egyes becslések szerint ez hazánkban minden horgászathoz kapcsolódó gazdasági tevékenységet és szolgáltatást nézve elérheti, meghaladhatja a 40 milliárd forintot) nagyra értékelése mellett, fokozottan hangsúlyozzák a természetes vizek halállományának fenntartására, megújítására, védelmére irányuló horgászati célú halgazdálkodás fontosságát. A horgászok és szervezeteik nélkül és a horgászati tevékenység, horgászati érdeklődés hiányában a vízterületek jelentős részében a fenntartása feladata, a halgazdálkodás, a halvédelem, a környezet védelme, az észszerű gazdálkodás megoldhatatlan gondokat jelentene világszerte.

Magyarországon ma a lakosság 3,3 %-a horgászik, ezzel az aránnyal az európai középmezőnybe tartozunk. A vizekben igen gazdag országokban – mint például a skandináv országokban – a lakosság több mint 50 %-a horgászik. Angliában és Franciaországban a horgászok száma meghaladja a négy millió főt. A hozzánk hasonló méretű és adottságú országokkal összevetve jó arányt mutat a hazai horgásztársadalom nagysága. Az elmúlt években örvendetesen nő a gyermek horgászok száma és évről-évre egyre több hölgy hódol a horgászat szenvedélyének.

A Magyar Országos Horgász Szövetség és szervezetei által regisztrált horgászok létszáma 2002-2009 között nem mutat nagyobb ingadozásokat, az utóbbi években emelkedett a felnőtt horgászok létszáma, ezzel szemben csökkent az ifjúsági horgászok száma. A periódus kezdetén az ifjúsági horgászok létszáma még meghaladta a 18 ezer főt, ez 2009. évre viszont már 7000 fővel csökkent. Gyermek horgászok létszáma 2009. évben 37 ezer fő volt, az elmúlt időszakban a gyermekhorgászok száma is csökkenőben van.

Forrás: MOHOSZ.