A kép sajnos nem a Hármashegyen készült.

Hogy miért ezt a címet adtuk ennek az írásnak?.. Adhattuk volna esetleg azt is, hogy” lékicsukázás a Hármashegyen”, csak akkor nem lett volna mit írni. Miért?.. Ennek próbálunk egy kicsit utánna járni…

Ott kezdeném, hogy azok a horgászok akik tavaly éves, vagy féléves bérlettel rendelkeztek, azok még ez év elején is pecázhatnának a tóba.
Ez alapján azt hinnénk, hogy a tavalyi bérletesek ellepik a vizet, és megszállottan csukáznak, szorgalmasan vágják a lékeket. De ez nem így van. Egyedül egy kedves barátom vallatja, nyüstöli a tavat, annak reményében hogy hogy reá köszönt a horgászszerencse. Hetente, sőt van amikor egy héten kétszer is ki megy, legyen hó, vagy fogcsikorgató hideg, nem bánja. Ezek után azt hihetnénk hogy ez a jó barátom biztosan dugig fogja a horgász hátizsákját, és mindíg élményekkel, és halfogással bővelkedve tér haza. De nagy csodálkozásomra, elmondása alapján ez nem így van.

Kétségbeesetten panaszolja, hogy nem hogy fogás nincs, hanem már az is ritka, ha kapása van . Illetve nagy ritkán akaszt egyet, ami általában még egy kiló sincs.
Elkezdtük fejtegetni, hogy vajon mi lett ezzel a néhány éve még nagyon jó csukásvíznek minősülő horgászvizzel.Én is, és Zoli barátom is értetlenül állt az események előtt! Míg aztán szépen sorba vettük az eseményeket… Kezdjük az elején!..Annak idején amikor még, jó néhány évvel ezelőtt hemzsegett a csuka a Hármashegyi-tározóban, akkor ugye tele volt hínárral, náddal, a csuka szaporodásának ideális élőhellyel.

A csuka szaporodásának ideális hely.

Mint tudjuk a csuka őshonos halunk, viszonylag igénytelen, és minden olyan csatornában, tóban képes elszaporodni, ahol van vizinövény, én némi vízszint. Még olyan helyeken is képes elszaporodni, ahol a tómeder kiszáradt, és az újra megjelenő víz feléleszti az iszapban konzerválódott ikrát./ Haláp, Bodzás-tó / De viszont nem képes a csuka olyan helyen elszaporodni, ahol nincs hínár!..Ez következett be néhány évvel ezelőtt a Hármashegyi tavon is. Amikor a 2000 tájékán átvette a Rebeka bt, abban az évben teljesen kitakarították a hínárt a tóból. Sőt, ami még rátetőzött erre, szintén ebben az évben, nagy mennyiségű amurt telepitettek a tározóba, Ezek a növényevő halak, roppant falánkságuk által,pedig oly mértékben kipusztították az előző időkben oly terjedelmes nádfalakat,hogy a csukának egyszerűen elfogyott a szaporodó helye! Emiatt nincs utánpótlás! Az állomány eddig meglévő részét a horgászok kifogták, természetes szaporulattal nem tudta magát után pótolni.

Igaz hogy néhány éve volt csukatelepítés, viszont mivel ezek az egyedek igen csak kicsikék voltak, valószinűleg nem érhették meg a kifejlett méretüket. Mi ennek az oka? Mint tudjuk a csukák kannibál életmódot folytatnak, ami azt jelenti, hogy valószinűleg a betelepitett kis csukák egy része , táplálékává váltak a nagyobb egyedeknek. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi években elszaporodott, és eléggé “kikerekedett” harcsák is nagy pocséklást hajthattak végre közöttük. Többek között a harcsák számlájára irható , a jelentős mennyiségű, betelepített kárászállomány eltűnése is.

Remélem ezzel a kis Hármashegyi okfejtegetésünkel, az olvasónak  sikerült elfogadható  magyarázatot adtunk arra, hogy a hűségesen kijáró Zoli barátomnak miért nincs a Hármashegyen, csukára még egy kapása sem.