Évtizedenként egyszer biztosan kritikus helyzetbe kerülnek az Erdőspusztán található tavak, melyek vízutánpótlása csak a lehullott csapadék mennyiségétől függ. Márpedig a fancsikai horgásztavak és a Vekeri-tó egyik legkedveltebb kikapcsolódási célpontja a debrecenieknek…

Az egyetlen megoldást kínáló, már évtizedek óta tervezett Civaqua program megoldást adna a várhatóan egyre aszályosabb időjárás miatti elkerülhetetlen öntözésre is, valamint újabb jóléti tó és ezzel együtt szabadidős hely megteremtését tenné lehetővé a Tócóvölgyben. Az idei aszály újra aktuálissá tette a Civaqua programot.

Amit nem adott meg a természet

Szűkmarkúan bánt a természet Debrecennel és környékével, hiszen nincs a közelben az egykor az életfeltételek közé tartozó felszíni vízbázis. Még mostohább lenne a Hajdúság helyzete, ha nem épült volna meg a Keleti Főcsatorna, amely legalább az öntözést részben megoldotta. Ugyanakkor továbbra sem adott megoldást a megyeszékhely és környékének vízzel ellátására, mert alacsonyabban fekszik, mint az említett területek, így az olcsó gravitációs elvezetés alkalmazhatatlan. Márpedig további területek öntözésére, a Debrecentől keletre elterülő tavak, valamint a Nagyerdő vízutánpótlására megoldást kellett találni. Erre született meg még 1976-ban a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR)  terve, ami később a Civaqua program nevet kapta, de ettől még azóta sem sikerült megvalósítani.

Szintkülönbség

Nagy szükség lenne a biztos vízbázist jelentő Civquára, aminek keretében a Keleti Főcsatornából csővezetéken (ennek egy szakasza már létezik) érkezne a víz az említett térségekbe – mondta el korábban lapunknak Bara Sándor a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. Hozzátette, a nehézséget az a 40 méteres szintkülönbség okozza, amit át kellene hidalni, az elvezetésnél, ugyanis ahhoz, hogy a Kondorosba és a Cserei-érbe, illetve az azokat összekötő megépítendő csatornába jusson a víz, előbb el kell vezetni a legmagasabb pontra Zelemérnél, és onnan már gravitációs úton folyna tovább az erdőspusztai tavakba, illetve a Nagyerdő térségébe. Egy másik, főleg öntözésre használt ág a Tócó patakba vezetne, melynek a tócóvölgyi részén egy mesterséges tavat is kialakítanának növelve a szabadidős tevékenyégre alkalmas helyek számát a Debrecenben.

Egyszer már majdnem…

Öt évvel ezelőtt már közel állt a program ahhoz, hogy nagyrészt uniós forrásból megvalósuljon. Sajnos mégsem lett belőle semmi, aminek az okát többféleképpen magyarázzák. Van, aki politikai okokat sejt mögötte, míg mások kétségbe vonják az igazi megvalósítási szándékot az akkori kormány részéről. Akárhogy is, a Debrecent és környékét időről időre érintő felszíni vízhiány mindig leporoltatja az évtizedes tervekről a port, kérdés mikor válik elodázhatatlanná a kivitelezésük.

Komplexebb tervezést

Lehet-e realitása a program megvalósításának? Kérdeztük Kósa Lajost, aki a korábban gyakran kardoskodott a Civaqua mellett, legutóbb pedig a stadion rekonstrukció kapcsán említette meg. A polgármester elmondta, úgy tudja öt éve azon bukott meg, hogy nem volt teljesen komplex a terv. E szerint kell újra tervezni, majd pályázási lehetőséget találni hozzá, de most nem ez a legfontosabb megoldásra váró probléma a városban – tette hozzá.

 

Forrás: Haon.