DSC00744

Nagyon száraz, és nagyon meleg nyarat tudhatunk magunk mögött. Ilyen szélsőségesen száraz nyarunk talán a 90-es évek közepén volt utoljára. Két évvel ezelőtt még a sok víz okozott problémát az erdőspusztákon, ma pedig már egy  vödör vízet sem lehetne összegyűjteni az egész bodzás-tó területéből.- Az említett két tóról készült képek következnek….

DSC00755

Hogy szemléltethessük a különbséget a mostani, és az év előző időszakainak vízállása között, vannak olyan képeink az arhívumban, amelyek ugyanarról a helyről készültek tavasszal és most .

DSC00744

Néhány napja.

dsc00482_thumb dsc00218

Ez a kép nyáron készült…                                               … ez a kép pedig húsvétkor.

DSC00745

A mederben készültek a következő képek..

DSC00746

DSC00747

Az amúgy félméteres iszapréteg úgy ki van száradva, hogy járkálni lehet rajta.

DSC00748

DSC00749

DSC00750

DSC00751

DSC00752

DSC00753

Ezek a táblák mostanában lettek kihelyezve…Finoman is szólva nevetséges hogy most ez a vízügynek a legfontosabb dolga.

DSC00754

Bodzás-tó egyik tápcsatornája. Teljesen száraz, már a fű is kinőtt benne.

DSC00757

DSC00735 dsc00221

A Bodzásból kiömlő csatorna. most,                                                               húsvétkor.

DSC00734

DSC00736

DSC00740

dsc00479 DSC00741

Nyár közepén,                                                              most.

DSC00742

DSC00743 DSC00481

A fenti néhány kép, a  Bodzásból Fancsika felé kikanyarodó csatornát mutatja. Látható is, hogy a nyáron még csendesen csordogáló patakocska mára már teljesen kiszáradt.

A következő képek a Halápi-tavon készültek.   Igaz a Haláp nincs olyan rossz  helyzetben mint a Bodzás, de mint a képen látszik is, a tó egyes helyein a gém lába száráig ér a víz.

DSC00758

DSC00759

DSC00760

DSC00761

DSC00765

DSC00766

DSC00767

DSC00769

DSC00768

DSC00771

És itt láthatók a már a Facebook-on megjelentetett  “bűnjelek”. Ez az időszak, az alacsony vízszint, és a kihalt partszakasz, kíválóan kedvez a haltolvaj bandák ténykedésének. Mindazok ellenére hogy  valószinűleg rendesen lerabolhatták már  a Halápot , azért  láttunk  halmozgást a tóban. Az viszont biztos, hogy az alacsony vízállás  mellett nagyon látszik a még meglévő halállomány mozgása. Hátuszonyukkal csikot húznak a víz felszinén a még megmaradt nagyobb példányok, így a halak  fellelésében,  ez még nagyobb könnyebbség a  halrablók számára.

A most következő képeket ajánlom a Mohosz, és a területileg illetékes rendörség figyelmébe!

DSC00773  DSC00772

DSC00774

A “halászmesterek” a célszerszámokat a nádasba rejtették. Nem hurcolják magukkal minden alkalommal, ugyanis ha út közben megállítanák őket, az kész lebukás lenne számukra. Így elrejtették a nádasba.

DSC00775

Csendélet  a talált tárgyak “osztályán”. Műanyaghordó alján kivágva, egyénileg  fabrikált vaskeret, csibedróttal behúzva, középen pedig, hogy a kis érzékeny talpát az ö által kb. egy hónapja bedobált csemege kukoricás doboz  meg ne vágja, 45-ös alig használt kis “dizájnos” topánka… Annyit még hozzá szeretnék füzni a képen látható csoda szerszámokhoz, hogy gondoskodtunk róla hogy ezek az eszközök még egyszer még véletlenül sem kerüljenek még csak a  tó közelébe sem.

DSC00776

DSC00777 DSC00514

Guthi ér most….                                                              és nyár közepén.

Mint láthattuk is az előbbi képeken, a Bodzás az teljesen kiszáradt. Bejártam a teljes mederszakaszt, már amit természetesen nem borított nád, de egyetlen egy négyzetméter olyan helyet sem találtam ahol lett volna akár egy csepp víz is. A benne lévő halállományt valószinűleg még az alacsony vízállás alkalmával “kikosarazták” mert haltetemet sehol sem láttam.Az egész tómeder keresztül, hosszába végig bejárható. Most ellehet jutni  gyalog ,a tómederben olyan helyekre is, amelyeket általában  víz borít.

A Halápon annyival jobb a helyzet, hogy még a teljes tó területét víz fedi. Ez igaz nem  mély, mert a 20 cm-től, a 80cm-ig terjed, de ha meg sikerülne  akadályozni az orvhalászok ténykedését, akkor a még megmaradt halállománynak esélye lenne a túlélésre.

Mi egyszerű látogatók ez ügyben csak annyit tehetünk, hogy reménykedünk a csapadékosabb őszi időjárásban, és  ennek a két csodálatos tónak a már százszor is tapasztalt regenerációs képességükben.