DSC00814 Ha meg kellene hogy nevezzem erdőspuszta “mostoha gyermekeit”, akkor a Halápi-tó, és a Bodzás mellett a kenupályát nevezném meg a harmadiknak…Hogy míért?.. Azért mert ezekre a tavakra aztán igazán nem fodítottak egy vasat sem, soha. Talán a kenupályának még cseppent is a 80-as években, amikor versenyeket, és modell bemutatókat szerveztek, de a 80-as évek végétől a mostoha gyermekek szomorú sorsára jutott. A mostani kép elég kiábrándító!  Szinte a teljes mederrészt felemésztette a nád, és a dzsumbuj. Némi vízfelület csak a tó legvégén, egy kis területen látható. De azért kiérkezésünk alkalmával találkoztunk néhány pecással. Itt általában  azok horgászgatnak akiknek nincs pénze a szomszédban lévő Vekerire menni, vagy még engedélyük sincs, vagy  csak úgy simán a vadvizi horgászatot kedvelik…

 

Pontos Helymeghatározás a térképen.

Az ilyen lesújtó képek láttán ami a kenupályán, Bodzáson, Halápon, vagy akár Fancsikán fogad bennünket,   azért ezen  sokszor elgondolkodtam már, hogy annak idején a 70-es évek vége táján, amikor elkezdték építeni az úgymond erdőspusztai “jóléti övezeteket”, és kialakították erdőspuszta tavait,milyen reményekkel vagy milyen távlati célokkal alakították ki ezeket a helyeket?  Mi volt a perspektíva? Vagy egy kicsit nem  túl nagy fába vágták akkoriban a fejszéjüket?..-Ha megnézzük az erdőspuszta tavainak nagy része, az enyészetté vált! Nem bírták, nem bírják fenntartani ezeknek a tavaknak a karbantartását! Nincs pénz kotrásra, állag megörzésre, örzésről  fejlesztésről nem is beszélve. Azok a helyek, amelyek végül is kialakításra kerültek, csak  a Vekeri-pihenőövezet, és a Hármashegy. A fancsikai pihenőövezet létrehozására már nem volt pénz. Még a megépített úttörő-tábort is elbontották a 80 as évek végén./1-es Fancsika eleje/ A 2-es tó belső részén tervbe vett jóléti övezet kialakításáról nem is beszélve. Sok ebben a témában a nyitott kérdés!  Viszont hogy valamelyest jobban képben legyünk az erdőspusztai tavak kialakulásával, és az akkori munkálatokkal, és a tervek előzményeivel! Rövidesen találkozok dr.Szemerédi Miklós erdőmérnökkel,  aki az erdőspuszták egyik legnagyobb ismerője,és az akkori tervek készítésében is aktívan részt vett..Az ővele lezajlott beszélgetésemből, nem soká, az ebben a témában eddig még nem ismeretes információkat fogunk megosztani az olvasókkal.

Kenupálya.. DSC00798 DSC00799 DSC00800 DSC00802 DSC00803 Két Hosszúpályi horgásszal is találkoztunk, akik elmondták hogy szép kárászok vannak a Kenupálya vizében. A két pecás továbbá azt is megosztotta velünk, hogy az ott tartózkodó előbbi “sporttárs,”  aki ők előtte élvezte a tó vendégszeretetét, 17 db bicska csukát akasztott, amelyeket maradéktalanul haza is szállított a “kicsalád” részére.. 😦 DSC00804 Túránk alkalmával ellátogattunk a Kenupályánál lévő Kati-folyóra is… A nevüket, és arcukat nem válaló szemtanúk kijelentése szerint a Kati- folyó sem kerülte el a sorsát, ugyanis már a  leapadó félben lévő,50-60 cm-es vízben, többször lehalászták. Hogy milyen képet fest a most  Kati-folyó, azt a következő fotókon próbáljuk meg illusztrálni.. DSC00805 DSC00806 DSC00807 DSC00809 A most következő képek pedig egy összehasonlítást fognak bemutatni, a mostani, és a két évvel ezelőtti helyzet között. …mostani helyzet! DSC00808

.két évvel ezelőtt tavasszal. Erdős-pusztai Horgász portál: SP A0175

..mostani állapot! DSC00812

..két évvel ezelőtt. Erdős-pusztai Horgász portál: SP A0177

…mostani! DSC00813

..régi. Erdős-pusztai Horgász portál: SP A0178

jelenlegi, DSC00811

régi! Erdős-pusztai Horgász portál: SP A0176

jelenlegi, DSC00814

régi. Erdős-pusztai Horgász portál: SP A0179

Remélem ezzel a kis képes riporttal sikerült szemléltetni hogy mennyi víz az annyi, és hogy valójában milyen szélsőségek mutatkoznak az erdőspuszta felszini vizeiben. Egy ilyen “kis” természeti “csűr-csavar” elég ahhoz, hogy a hosszú évek alatt,az erdőspusztai tavakban kifejlődőtt halállomány teljesen kipusztuljon.  Ha vissza emlékszünk néhány évvel ezelőttre, úgy a Kenupályán, mint a Kati-folyóban, nagyon szép, kilón felüli kárászokat, és 6-7 kilón felűli csukákat zsákmányoltunk. Igazán kár hogy ennyire tönkre mentek ezek a kizárólagosan csak a természetes szaporulatukkal önmagukat halasított horgászvizek!