Az utóbbi néhány nap fancsikai történéseiről már igen sok információt sikerült össze szednünk. Tudjuk hogy kb mennyi hal pusztult el! Azt is tudjuk hogy melyek voltak azok a fajok amelyek jobban megsinylették a katasztrófát, és már az sem titok számunkra, hogy ki, vagy mi volt a láthatatlan gyilkosa annak a 15-20 mázsa halnak, amely a Fancsika-1es tározó “gerincét” képezte. Ma már tudjuk, hogy ezt a mérhetetlen nagy bűnt, a KÉK ALGA nevű valami követte el…. De mi is ez a kék alga?… Honnan került ide?..és miért piros a kék alga?..ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ keresni különféle szakirodalmakból…
Cinobaktériumok (Kékalgák): Azt még ma is vitatják a tudósok, hogy ez önálló csoport, vagy valamelyik másik csoporthoz kell besorolni. Régen a moszatok közé tartozónak vélték a kékalgákat. Mára kiderült, hogy a baktériumokhoz tartoznak inkább. A tudomány mai állása szerint 150 nemzetségük él, ezen belül 300-400 fajt különböztetünk meg. A szivárvány minden színében előfordulhatnak, s az élőhelyük is nagyfokú változatosságot mutat: vízfelszínen úszva, köveken porszerű bevonatként, vagy a talajt egyenletesen fedő rétegként is találkozhatunk velük.
Képesek fotoszintézisre, tehát ezért soroljuk őket a növények közé. Régen szerepet játszhattak a Föld légkörének kialakulásában is, ősi származásukra tekintettel.
Annyira kezdetlegesek, hogy nincsenek igazi sejtjeik, nincs sejtfalall körülvett sejtmagjuk.
Tanzánia – Nátron-tó.
A kék algák a vizekben, legyenek azok édesvizek vagy sós tengerek, mindenütt a világon felfedezhetőek. Ezek az algák választják ki a microcystin nevű toxint, azaz méreganyagot, amelyek könnyedén az állati és emberi szervezetbe jutnak a vízzel való bármilyen kapcsolatba lépés során – legyen szó fürdőzésről vagy szomjoltásról. A szervezetbe jutott méreganyagok pedig megtámadják a májat, és akut, de akár krónikus mérgezési tüneteket is okozhatnak.
A kékalga nagyon sok tulajdonsága ismert. Mind amellett hogy tavakban, akváriumokban túlszaporodva a halakra mérgező hatású is lehet, vannak fajtái amelyekből arcfeszesítő krémet, vagy étrend kiegészitőket készítenek.
A kékalga általában olyan vizekben, tavakban szaporodik el, ahol tartósan magas a víz hőmérséklete, szélcsendes, vagy szélvédett helyen van. Ahol túl sok szerves anyag található a vízben! / túletetett horgásztó, műtrágya, növényvédőszer vízbe jutása/ A víz lehűlése, vagy a szél feltámadása csökkenti az algásodott terület koncentrációját, de a csendes idő vissza álltával újra szaporodásba kezdenek.
Az algainvázió következményei
Negatív hatások:
– csökken a víz tápanyagtartalma
– önárnyékolás miatt kedvezőtlen fényviszonyok alakulnak ki
– oxigénhiány lép fel, előtérbe kerülnek az anaerob folyamatok, H2S keletkezik, a
következmény halpusztulás lehet.
– Az algák pusztulása során mérgező bomlástermékek szabadulhatnak fel, a halikrák
elpusztulnak.
Az ilyen víz, bőrre vagy szembe jutva az arra érzékenyeknél bőrkiütést, vagy kötőhártya gyulladást is okozhat.
Az utóbbi napokban a Fancsikán, a szemlélő az algavirágzás jelenségét tapasztalhatta meg.
Erről a jelenségről akkor beszélünk, ha a vízben felszaporodott algatömeg a víz felszínén lepedéket alkot és elszíneződést (zöld, kékeszöld, vörösesbarna, az algafajoktól függően) okoz, vagyis a neusztonban élő szervezetek okozzák.
Eredménye az eutrofizáció, amely nem más, mint az erősen felgyorsult tápanyag-forgalom, vagyis egyes elemek nem jutnak végig a táplálékláncon, mert az algák által termelt nagytömegű szerves anyagot a primer konzumensek nem képesek mind felhasználni, ez a szerves tömeg gyorsan lebomlik és a tápanyagok ismét visszakerülnek a vízbe, ahol újabb szerves tömeg keletkezik. A folyamat eredménye a fokozódó feltöltődés, az állóvizek „elöregedése.”
A Fancsikai-tavak esetében a tavak feltöltődése, előregedése már egy megkezdődött folyamat. Ami most történt, az nagy valószinűséggel újra be fog következni, és egyre gyakrabban ha nem tesznek ellene semmit. – Állandó vízcsere, meder kotrás! Ez a folyamat egészen a teljeses elmocsarasodásig tarthat, amikor is már mint horgásztóról, és pihenőövezetről nem fogunk tudni beszélni erről a tájról. A tavak medreit felemészti az iszap, a posvány, és benövik a vizinövények. Jellegzetesen a Haláp-Bodzás szindróma, ahol ez a folyamat már egy kifejlett formája tapasztalható. Visszaállnak a területek eredeti valójukba, az 1976 előtti lápos, tocsógós, mocsaras állagukba. Vagy ahogy mondani szokás, “a természet visszaveszi ami a természeté!”
