2013-04-20 06.45.57

Ez év első negyedévében 150 mm-el esett több csapadék mint más hasonló időszakban.  Ennek  az extrém méretű csapadék hullásnak a hatását még az is fokozta, hogy ez a mennyiség zömében február, és március hónapokban hullott le, tehát egy rövid idő alatt. Az év eleji kilátástalan szegényes vízügyi helyzetet elsőprően a télvégi bőséges eső, és hó minden tavat, tocsogót csatornát feltöltött az erdőspusztákon. Földek víz alá kerültek, és a már nagyon régen “vízjárta” területeket / láprétek, erdőlápok / is újra elborította  víz. Ezt a természet oly szinten művelte, hogy nem régiben még a “vész” – tározókat is meg kellett nyitni…

Sokszor, és sok mindenkivel beszélgettünk már arról, hogy igaz az erdőspuszták nem egy  jó termőföldekben, folyókban, stabil vízállású tavakban gazdag terület, de szerencsére  természeti katasztrófák is elkerülik ezt a területet. Árvíz szerencsére nem veszélyeztet bennünket, maximum az ilyen esős időszakokban felgyülemlő belvíz. Jó ez is sok gondot okoz főleg olyan helyeken ahol házak, tanyák aljban fekszenek, de azt hiszem azzal senki nem száll velem vitába, hogy ez korántsem jelentkezik környékünkön olyan súllyal, mint pl. a Körösök, vagy akár a Tisza környékén ilyenkor létrejövő árvízveszély.

Akik  figyelték az elmult napok árvízi hiradóit azok bizonyára hallották hogy a Hortobágy-Berettyó, vagyis az a gyüjtő terület, amely befogadja az erdőspusztákból lefolyó csatornák vizeit, már olyan telítettséget ért el, hogy árvízkaput, és zsilipeket is el kellett zárni  a kiöntés megakadályozása miatt. Gondolom eme sorok olvasói között is sokan voltak olyanok akik a mostani gyönyörű, mondhatnám hírtelen beköszöntött kora-nyári ídőjárásban kirándultak, kiruccantak  a természetbe. Akik figyelték a csatornák, patakok erek vizeit, azok láthatták hogy szinte csordultig van minden vízet szállító ér, természetes vagy mesterséges folyás. Ezeknek a csatornáknak a vizeit már az erdőspusztai víztározók nem képesek befogadni, és a Berettyó telítettsége miatt, ezek  tovább vezetése sem lehetséges. A Vízügy ezért  úgy döntött , hogy a veszélyesebb részeken megnyitja az időszakos víztározóit.   Egy ilyen víztározó megnyitás történ az észak-keleti erdőspusztai részen fekvő  Fürösztő- láposi tározón.

Néhány kép az itt összegyűjtött hatalmas vízmennyiségről, és az így kialakult  beláthatatlan vízfelületről..

2013-04-20 06.47.57

2013-04-20 06.50.13

2013-04-20 06.51.34

2013-04-20 06.52.05

2013-04-20 06.54.21

2013-04-20 06.54.36

2013-04-20 06.57.19

2013-04-20 07.06.58

A víz mélysége változó. A néhány cm-től egészen a zsilip előtt tapasztalható másfél méteres mélységig.

DSC01262

DSC01263

DSC01264

DSC01265

DSC01269

2013-04-20 06.48.07

2013-04-20 06.47.47

Mint ahogy az a  megjelentetett képeken is látható, egy szép környéken található ez az időszakos belvíztároló. Sajnos víz csak ilyen rendkivüli esetekben borítja, így semmi esély arra hogy természetes halállomány alakulhasson ki benne. Nyáron, vagy más átlagos vízhozamú időszakban a tározó zsilipje folyamatosan nyitva van, így a belé ömlő Zúgó-ér víze akadály nélkül átfolyik benne a tározó közepén áthaladó mederrészen. Onnan pedig a Hármashegyi-tóba, illetve Haláp felé folyik.

Akik jártak vagy laktak a tározó környékén a 70-as években, azok elmondása alapján akkor egy stabil vízállású tó volt, amelyet népiesen csak juhfürösztőnek hívtak. Akkoriban fogtak benne keszeget, kárászt, sőt még csukát is. Az állandó vízállás miatt az őshonos “csatornahalak” minden gond nélkül tudtak benne szaporodni. A területe amúgy 25 hektár, ami 1 hektár híján a Fancsika-2 területével vetekszik. A tározó gátjait a vízügy 1977-ben készítette el, amellyel megnövelte az azelőtti tározó kapacitását. Kár hogy nincs pénz és akarat a tó vizének stabilizálására ugyanis ha a Zúgó-ér vizét ugyanúgy mint most felduzzasztanák, akkor egy állandó vízállású tavat képezhetnének belőle. Egy igazi jó kis vadvizi “pálya” lenne.