DSCF0315

Nyári körképünket a Hármashegyi tóval kezdtük. Ha  elhagyjuk a Hármashegyi-tavat, és a Zúgó-ér folyásirányát követjük, néhány 100 méter megtétele után a Guthi-ér betorkolásához érünk el. Ez a két patak összefolyása  szállítja a vizet erdőspuszta második legnagyobb területű tavába, a 67 hektáros Halápi-tóba..

DSCF0310

DSCF0311

DSCF0313

Ezek a képek fogadnak bennünket Halápon a Gúthi-ér mentén. A Gúthi-érben lévő víz már lefolyástalan. Vannak részek a patakok medrében  amelyeket   még víz borít, de zömében felhínárosodott, benádasodott területek fedik a Halápi-tó tápcsatornáját. A több hete tartó tikkasztó hőség, és az ennek következtében létrejövő aszály miatt a csatornák, patakok nem visznek vízet a Halápi-tóba.

 

 

DSCF0314

DSCF0316

DSCF0317

DSCF0319

DSCF0320

DSCF0321

DSCF0322

DSCF0323

A tározóban kifogástalan a vízszint. Bárcsak tavaly is ilyen vízállás fedte volna a Halápi tavat. Valószinűleg akkor a halállomány sem pusztult volna ki belőle.

A kint létünk alkalmával csendes idő volt, így még szellő sem borzolta a vizet. A víztükrön több helyen is karikázásokat láttunk, ami feltétlen bizonyítéka hogy kezd az élet újra kialakulni a vízben. Apróbb keszegek, kárászok mozgása látható a víztükrön.

Tavaly ilyenkor  sokkal kritikusabb volt a helyzet. Ekkoriban rúgta az utolsókat a tározó. Víz már alig volt benne, és a halrablók is módszeresen fosztogatták. Egy évvel ezelőtt ez a kép fogadta a túrázót a Halápi-tó partján!..

dsc00769_thumb

Jellegét tekintve a Halápi, és a Bodzás-tó is sima belvíz tározók. Kialakításuk idején, a 70-es években csupán annyi funkciót szántak nekik hogy vízet tároljanak, és ha kell a Vekeri, Fancsikai, és a Mézeshegyi-tavaknak szolgáljanak vízutánpótlásul. Helyzetük , állapotuk is azért olyan amilyen, megépítésük óta semmiféle meder karbantartás nem történt ezeken a tározókon. Ami tisztogatási munkálatok zajlottak azt mind a horgászok tették beállóik kialakítása érdekében.

DSCF0324

Sokan nem tudják, de a Haláp 2 tóból áll. A legtöbben a nagy tavat ismerik, de van mellette egy kisebb területű tó is, amelyik már sajnos jó ideje teljesen be van nőve náddal, sással. Ebből az elvadúlt tóból folyik ki a képen látható kis csatorna, amely vize a Bodzás felé csordogál.

 

 

Ez pedig már a Bodzás-tó.

DSCF0328

DSCF0329

DSCF0330

DSCF0331

A Bodzáson is nagyon jó a vízszint, szinte  üzemi vízszinttel búcsúzik a tározó a nyártól.  Ílyen is régen volt már!

Sokan kérdezhetik hogy a száraz, nagyon meleg nyár után mi ez a  nagy víztartalék erdőspuszta tavaiban?…. Ez a tartalék többek közt köszönhető a nagyon csapadékos tavasznak, és annak, hogy tavasszal nem tudták az árvíz helyzet  miatt  ezeknek a tavaknak a vizét leengedni a Berettyóba. Sőt, még egy árvíztározót is meg kellett hogy nyissanak erdőspuszta északi részén, a Fürösztőláposi-tározót. Ennek a tározónak a vize sokáig szolgála  az erdőspusztai tavakat…Ilyenkor merül fel az emberben a felismerés, hogy előrelátóbb vízgazdálkodással megelőzhetőek lennének az olyan ökológiai katasztrófák az erdőspusztákon, mint amik a tavalyi évben előfordultak. Ha a tavaszi évszakban víztartalékot képeznének, akkor még egy olyan keményen aszályos nyarat is probléma mentesen át lehet vészelni mint a mostani..Íme rá a példa!  Amennyiben erre a tavalyi évben oda figyeltek volna, és eszetlen módon nem engedték volna le az összes vizet “semmibe,” akkor nem rottyantak volna fel a 30cm-re leapadt tavak, és az emiatt történt halpusztulás megtörténte után sem kellett volna  tonna számra  a dögöt hordani a vizekből!!! …

DSCF0332

DSCF0333

DSCF0334

DSCF0335

DSCF0336

DSCF0337

A Halápi Zsiliprendszer

 

DSCF0338

Ezek a képek pedig a Zsiliprendszer Fancsika irányába kifolyó ágát mutatják, ahol jól látható hogy így augusztus végén is szépen csordogál a víz a Fancsikai tavak irányába.

DSCF0339

 

 

A következő részben a Fancsikai-tavakhoz látogatunk el.