images (1)

A bejegyzés címét olvasva talán első olvasatra nem kapja fel a fejét a cikk olvasója. Ha viszont a naptárra nézünk, és ennek vetületében gondoljuk át még egyszer az előbb említett kijelentést, akkor már lehet elgondolkodunk ennek a ténynek az aktualitásáról. Január végén esik le az idei tél első említésre méltó téli csapadéka?.. Az elmúlt egy hónapban szinte tavaszt megszégyenítő hőmérsékletekkel kényeztetett bennünket a januári “tél”… Kicsit utána néztünk hogy miért van ez így. Ez csak egy amolyan éppen becsúszott enyhe tél, vagy hová is tegyük az effajta szeszélyes időjárást.? Egy kis időjárásbeli visszatekintés következik….

Az már valószínűleg sok mindenkinek feltünt hogy mintha egyre melegebbek, és szárazabbak  lennének a nyarak, nincs az évszakok között a megszokott átmenet. Szinte  teljesen megszünt a tavasz, és a hosszú forró, és általában csapadékmentes nyár után, egy nagyon kellemes hőmérsékletű, szinte szeptembertől december  elejéig  tartó ösz következik. A tél is késve érkezik, amely általában egy hónapot rá is húz, amellyel a márciust is elhódítva, egy hónappal később engedi be a tavaszi kikeletet.

Ami talán ebben az egész kálváriában, felborult időjárásban a legkellemetlenebb az a csapadék hullás rendszertelensége. Ha  megnézzük Magyarországra egy év alatt lehullott csapadék mennyiséget, akkor láthatjuk hogy  ez évi 500-800 mm között van, tájegységektől függően. A legtöbb csapadék a Földközi-tenger, és az Atlanti-óceán hatásainak jobban kitett dél-nyugati országrész, illetve azok a helyek amelyek magasabb tengerszint feletti magasságon fekszenek. Ha az ország egész területét vesszük figyelembe akkor azt mondhatjuk hogy a csapadékhullás gyakorisága dél-nyugatról észak-kelet irányába csökken. Tájegységünk az erdőspusztai terület viszonylag csapadékszegény övezetbe tartozik, ugyanis ha a 9 fokozatú, a csapadékhullás gyakoriságát szemléltető skálát megnézzük akkor láthatjuk hogy a környék és vízgyűjtő területe a szárazabb, a 9 öv közül a 2.-3. legszárazabb övezethez tartozik. Ezeken a területeken éves szinten csupán 500-600mm csapadék esik. A másik jelentős változás a csapadékhullás jellemzőit vizsgálva, annak rendszertelensége.  A 80 as évektől egyre nagyobb mértékben figyelhető meg az a tendencia hogy  a csapadék hullási időszakok között egyre hosszabb száraz esőmentes ciklusok vannak. Ez a tényező sajnos negatív hatással van a csapadékra  amúgy is különösen érzékeny erdőspusztai tározók vízgyüjtő rendszerére is,  mivel a tározók tápcsatornái a hosszú száraz időszakok alatt kiszáradnak, így a tavak  főleg a nyári nagy kipárolgás idején nem kapnak megfelelő vízutánpótlást.

abra1

abra2b

A csapadék meglehetősen változékony időjárási elemünk, mennyisége évről évre nagyon szeszélyesen ingadozik. Bizonytalanságára jellemző, hogy legcsapadékosabb éveinkben háromszor annyi eshet, mint a legszárazabb éveink során, és minden hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány.

Az éves csapadékösszeg az elmúlt évszázadban változékonysága mellett is csökkenő tendenciát mutatott, a csökkenés 109 év alatt közel 10%

Ha részleteiben vizsgáljuk az elmúlt 100 év csapadék mennyiségének változását, akkor azt láthatjuk hogy évszakos felbontásban a tavasz az a hónapunk amelyben a legnagyobb mértékben jelentkezett a csapadék elmaradása.A tavaszi csapadék 1971-2000-es átlaga 136 mm. A négy évszak összehasonlításában a legnagyobb csapadékcsökkenés tavasszal következett be, értéke megközelíti a 20%-ot a több mint egy évszázadot átívelő idősor alapján. Ez a tavaszi időszakban  100 év távlatában 19,8% csökkenés . A tavasz után a második a csapadék vesztés sorában az ősz, 16,6%-al. Viszont a nyarak országos átlagot tekintve minimálisan de  esősebbé váltak  az OMSZ adatai alapján.

A nyarak sokéves országos csapadékátlaga 1971-2000 között 189 mm volt. A száraz nyarak előfordulása a múlt század kezdetétől viszonylag egyenletes. Ez arra utal, hogy az aszály hazánk éghajlatának korábban is rendszeresen ismétlődő tulajdonsága volt. A nyári csapadék változása növekedő tendenciára utal, de a változás nem igazán mérvadó. Ennek aránya +8,9% 100 éves ciklusokat figyelembe véve..

A tél a legszárazabb évszakunk, átlagosan 104 mm csapadék hullott az 1971-2000 közötti teleken. A múlt század elejétől a téli csapadék szintén csökkent, de nem számottevő mértékben.

abra10

A nyári átlagos napi csapadékintenzitás (átlagos csapadékosság) változása az 1960-2009 időszakban rácsponti trendbecslés alapján

Az éghajlat szárazabbá válása mellett a másik legkárosabb tényező az évi középhőmérséklet megemelkedése. Ha visszanézzük az elmult 100 év hőmérsékleti adatait, azt figyelhetjük meg hogy a téli fagyos napok számai folyamatosan  csökkennek  , míg a nyári hőhullámos napok száma egyértelmű emelkedést mutatnak. Ha egy pillantást veszünk az alábbi térképre, akkor láthatjuk hogy az elmúlt 30 évben az erdőspuszták területén az évi középhőmérséklet 1,6-1,8 celsius fokkal emelkedett. Ez a mérték országos szinten is kiemelkedő, ugyanis ezzel Magyarország második legjobban melegedő zónájához tartozunk. Ezt a tényt figyelembe véve az ehhez párosuló csapadékhullás  drasztikus csökkenésével, látható hogy miért jelentkeznek az utóbbi években egyre gyakrabban tapasztalható erdőspusztai  meder kiszáradások, vízhiány problémák.

abra2

Az éves középhőmérsékletek változásának területi eloszlása az 1980-2009 időszakban

abra5

Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet > 25°C) az 1980-2009-es időszakban

Ha az 1980-2009-ig terjedő  közel 30 év átlaghőmérsélet változásait figyeljük évszakok szerint, akkor azt láthatjuk hogy a nyarak hömérsékletei emelkedtek a legjobban, 1,93 C fokkal. A hőmérséklet változások tekintetében minden hónap értéke + előjelú, ami egyértelműen mutatja hogy folyamatosan melegedést mutat mind a 4 évszakunk. Tavasz 1,75C fokkal. a tél 0,9C fokkal, az ősz pedig 0,89C fokkal.

Nemcsak maguk a hőmérsékleti értékek, hanem a szélsőértékek intenzitásában, gyakoriságában megmutatkozó tendenciák is a változó éghajlat jelei. A fagyos napok (napi minimumhőmérséklet < 0°C) számának csökkenése és a hőség napok (napi maximumhőmérséklet ≥ 30°C) számának növekedése egyaránt a melegedő tendenciát jelzi . A hűvösebb és a melegebb periódusok az indexek értékeiben is megnyilvánulnak, de a nyolcvanas évektől szembetűnő az extrém meleg időjárási helyzetek gyakoribbá válása. A szélsőséges hőmérsékletekben bekövetkezett változásokat jellemző trend értékek arra utalnak, hogy a klíma megváltozása a meleg szélsőségek egyértelmű növekedésével és a hideg szélsőségek csökkenésével jár a teljes múlt századot is felölelő időszakban.

Az éghajlatunk és maga az élet, és  személyes komfortérzetünk két meghatározó meteorológiai tényezője a hőmérséklet, és a lehullott csapadék mennyisége. Így  ezekben a napokban amikor még egy hete tavaszt idéző 15 C fok körüli hőmérsékletek uralkodtak környezetünkben, sokunknak fejében felmerülhetett hogy jól van ez így? Máskor is volt már ilyen, vagy tényleg valami olyan újnak vagyunk a kezdetén, amely gyökeresen átformálja majd az ország, és kistérségünk időjárását? Erre valószinűleg választ nem tudtunk egyértelműen adni, de megpróbáltunk az OMSZ  statisztikái alapján egy kis visszatekintőt adni az elmúlt 50 –100 év időjárására.