DSCF1893

Ha az utóbbi években, főleg nyáron  említjük meg a Bodzás, vagy Halápi tározókat, mindíg  kicsit félve beszélünk róluk. Ennek nem az az oka hogy egy félelmetes ijesztő helyről van szó, hanem pont az ellenkezője. Ez egy olyan szép érintetlen táj, amely kiszolgáltatottsága a természet és az emberek iránt, nyárra már eléggé megviseli amúgy sem magas vízszintjét. Aki végig sétál, vagy akár motorral, vagy autóval járja be ezen tavak partjait,  az egyedi nádasos, dzsumbujos, érintetlen vizivilággal találhatja magát szemben.  Sajnos az utóbbi évek száraz éghajlata miatt egyre kevesebb a víz ezekben a tavakban. Ezeken az erdőspusztai helyeken készítettünk néhány fényképfelvételt…

DSCF1885

Ha a Halápi-csárdával szemben térünk le a Halápi tóhoz, akkor érjük el a Halápi-tó tápcsatornáját. Bevallom a látott kép nem lepett meg. A Guthi-ér medre majdcsak teljesen kiszáradt. Lefolyástalan, mélyebb részein még némi tocsogóval tarkított gödörré vált, amely valószinűleg nyár végére végkép megadja magát.

DSCF1887

DSCF1888

A  tóban még megfelelő a vízszint, igaz be van hínárosodva a tiszta vízfelület legnagyobb része, de mit is várunk tőle így nyár kezdetén ?!

A Halápi-tóbol kb. 50 cm víz hiányzik, tehát annyira még nem vészes a vízállása. Szigetek, kiszáradt placcok nem tarkítják a tó medrét, kb átlag 70cm víz lehet benne. A Halápi-tavon mozgást, horgászokat nem láttunk, ami nem azt jelenti hogy nem horgásznak benne, de jelentős horgászati tevékenység biztos nem zajlik a tavon. 

DSCF1890

DSCF1894

Az erdőspusztai táj  talaja errefelé elég vegyes szerkezetű. Hol fekete földes, de van ahol még a dél-nyírségi hatásnak köszönhetően homok felületű. A homok-utak a kevés csapadék, és az elmult napok hősége miatt a két tó között kerékpárral, motorral nagyon nehezen járhatóak.

DSCF1896

DSCF1895

A Bodzást, és a Halápot összekötő csatornák is ki vannak száradva.

DSCF1898

DSCF1900

A Bodzás-tavat körüljárva egyetlen helyen láttunk megközelíthető vízfelületet. Ez a kis rész is folyamatosan húzódik befelé. Igazi dagonyás hely, az iszapban tehéncsordának a nyomaival.

DSCF1901

A töltésen tovább haladva érünk el a Zsiliphez, ahol szintén csak mutatóban látunk némi vizet.

DSCF1902

DSCF1903

DSCF1904

Innen pedig már csak egy lépés az erdőspuszta egyik legnagyobb zsiliprendszere és duzzasztóműve, a Halápi zsiliprendszer.

DSCF1906

DSCF1914

A képen a duzzasztómű, és szemben pedig a Fancsika felé kiágazó tápcsatorna  áteresztője. Látható hogy  bőven a kifolyási szint alatt van a csatorna vízszintje…Ennyi víz van.

DSCF1909

Ez már az előbb  látott zsilip másik oldala. A Bodzás-Fancsika összekötő-csatorna. Teljesen kiszáradt állapotban van.

 

DSCF1911

DSCF1912

Ez előző képeket látván egyrészt jóérzés fogott el bennünket, ugyanis egy gyönyörű tájat fényképezhettünk, és járhattunk be a lemenő nap fényéban, madárcsicsergéssel, és az erdőspusztai június illatainak kereszttüzében.

Másrészt pedig aggodalom tölt el. Mondom ezt azért, mert mi jó néhányan akik láttuk ezt a tavat  fénykorukban, azt mi tudhatjuk hogy ez a kép amivel most szembesülünk csak silány csontváza annak az életnek amely a 70-es évek végén, 80-as években fogadta itt a látogatót. Horgászok tömkelege, kellemes vizű nyugodt légkörű pihenőhely volt

Sajnos ezzel aggodalmaim tárháza még nem merült ki, ugyanis mint láthattuk mind két tó vízszintje tetemes apadás áldozata. Főleg a Bodzás-tározó. Ha  nyáron ilyen csapadékszegény lesz az időjárás, és többször is megismétlődik a múlt heti hőhullám, akkor sajnos nagy esély van rá hogy ismét megismétlődik a térségben két éve tapasztalt tó kiszáradás.

Mint ahogy láthattuk már az előző Szentannai beszámolónkból, a Szentannapusztai-víztározó nem bírta tovább. Egyre rosszabb híreket kapunk a Fancsika-1-ről. és a Mézeshegyről is. Addig mig 100 km-rel odébb a sok lehullott csapadékkal, és annak elvezetésével küszködnek, addig ennek a területnek a vízgyűjtőjét, és tavait a teljes kiszáradás fenyegeti.

A következő napokban hetekben felkeressük a többi  kritikus helyzetben lévő tavat is .  Ezzel az lenne a célunk  hogy  megpróbáljuk   felhívni arra  a közvélemény figyelmét, hogy az erdőspuszták vízellátási problémáinak  megoldásában tapasztalható hivatali, hatósági közöny, nemtörődömség, rövidesen egy visszafordíthatatlan megsemmisülési folyamat határára sodorja az erdőspusztai tavakat. Ezzel veszélyeztetve az egész tájegység képét, üdülő, pihenőövezeti funkciójának  müködő képességét.