A Szentanna és a Bodzás után a Halápi-tó is feladta a harcot a szélsőséges időjárással szemben. Két év után ismét kiszáradt az erdőspusztai tájegység második legnagyobb tava…
A fenti kép még júniusban készült amikor még bőven volt víz a Halápi tározóban. Az alsó pedig a jelenlegi lesújtó állapotot szemlélteti. Ilyen és ehhez hasonló képeket legutóljára 2012- ben láthattunk, azelőtt pedig 1993 környékén. Ez is szemlélteti hogy egyre szárazabb egyre kiszámíthatatlanabb az utóbbi évek időjárása. Addig míg ez a folyamat régebben 10-15 évenkét ismétlődött meg, addig az utóbbi időszakokban már 2 év elteltével jelentkezett.
A Halápi-tó szinte teljesen kiszáradt. A közepén igaz vannak még kis területű tocsogók, de ezeknek a megléte is csak idő kérdése. Halpusztulást, tetemeket nem láttunk. A parton lévő nyomok, eldobált “vízben járó cipők” ruhadarabok láttán arra következtetünk hogy az utolsó időszakokban lehalászhatták a már leapadt tómedret. Ami még elkeserítő ebben az egészben, hogy a kiszáradt tó medrében elindul a növények burjánzása. Ha megnézzük a fenti képet ott látszik is hogy a nád a part oldalról az elmúlt pár hónapban legalább három méterrel húzódott beljebb a meder felé. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a Halápi tó 67 hektáros területéből kb, vagy 8 hektár ami horgászható. Így száraz állapotában a tómeder táptalajt ad fák, bokrok kifejlődéséhez is, amely olyan állapotokat fog kialakitani mint a tó elején van, amely már évtizedek óta átjárhatatlan dzsunbuj. Vagy pl jó példa erre a Fancsika-III-as amely egy ilyen folyamatnak esett áldozatul.
A Haláp kiábrándító látványa után utunkat a Bodzás felé vettük, Túl nagy reményeket ennek a tónak a látványához sem fűztünk, ugyanis a Bodzás már a legutóbbi, júniusi kint létünkor a kiszáradás határán állt, egyedül a Zsiliprendszer duzzasztó csatornájában volt viszonylag elfogadható vízszint.
Ez a kép még júniusban készült, amikor még volt víz a Bodzás egyes helyein.
Ez a kép pedig tegnap készült ugyanott. A Bodzás teljesen kiszáradt, medréből már a tocsogók is eltüntek, szinte legelővé vált. Néhány kép következik a Bodzásról.
A most következő felvétel még nyár elején készült.
Ez a kép pedig két hónappal később augusztus 16.-án. Mintha nem is tómeder lenne!
A következő felvételek a Bodzás-tó mögötti Zsiliprendszeren készültek.
A zsiliprendszer duzzasztó csatornája csontra kiszáradt. Olyannal már többször találkoztam hogy a Bodzás kiszáradt, de ezt a csatornát nagyon ritkán lehet ilyen állapotban látni. A csatorna zsilip felőli részén még volt vagy 20 centi víz, amit inkább neveznék posványnak. Úgy látszik erre nem jártak intenzíven az orvhalászok, mivel több helyen is döglött kárászok tetemeit láttuk. Nagyon lesújtó volt a látvány.
A térségről készült összes képet egy fényképalbumban foglaltuk össze.
Borzalmas ez az egész.
Megyénk horgászati szempontból amúgy sincs jó helyzetben, és ez a vizek eltűnésével csak tovább romlik.
A téli időszakban valamelyest újratöltődnek, majd az újabb nyár megint lerendezi őket.
Jó lenne már ezen a “hullámvasúton” túljutni. Persze tudjuk, nem egyszerű ezt megoldani, de ezek a vizek akkor sem ezt érdemelnék.
KedvelésKedvelés
Nem egy szép látvány az biztos.
Egy technikai megjegyzés: ezt a blogot egy picit fel kellene turbózni, mert iszonyat lassú. Ez a háttér téma, az áttetsző dobozok, meg az, hogy felül nem egyből a legfrissebb cikket látom amikor idejövök, hanem scrollozgatnom kell, plusz oldalt egy csomó videó, Google térkép, stb. amiket bőven elég lenne betölteni egy külön oldalon, nagyon hazavágják az oldalt. A kategóriákat (menü linkeket) is elég lenne oldalra kitenni, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak, hogy egyből a friss infókat lehessen látni amikor idejön valaki. Ez egy ingyenes, online marketinges tanács. 🙂
KedvelésKedvelés
Köszönöm János megfogadom.
KedvelésKedvelés
Na, pont most kéne összeszedni két tucat közmunkást és kitakarítani mind a két tó medrét, legalább ennyit igazán áldozhatnának a két tóra. Jut eszembe, régen is ilyen nádas, dzsindzsás tavak voltak ezek?
KedvelésKedvelés
Ezek a tavak soha sem voltak takarítva. Talán a Halápból a 90-es években kiritkították a nádat. Arra emlékszem hogy a 80-as évek elején amikor még általános iskolásként jártunk ki villantózni a Halápra akkor még zömében csak hínáros volt. De az volt benne bőven.
A Bodzás is szépen csendesen vadult el. Zömében csak a horgászok takaritották a gyakrabban látogatott beállókat. Arra is emlékszek hogy a 80 as években még gumicsónakból is villantózták, és gumiruhával is bejártak úgy fogták halom számra a csukákat. Mind két tónak óriási csuka és kárász állománya volt. A 80-as, 90 es években a Bodzás és a Halápi tavak igazi vadvizi horgászparadicsomok voltak…Sajnos ezek az idők, és az a halbőség már csak emlékezetünkben él.
KedvelésKedvelés
Köszönöm a hozzászólást. Nincs véletlenül régi képed a tavakról? Örömmel venném, ha lenne neked, vagy bárkinek, mivel egyszerűen nem bírom elképzelni, hogy milyen lehetett annak idején a szép egybefüggő víztükör. Juteszembe, te eléggé képben vagy és jó kapcsolatban állsz a MOHOSZ Hajdú-Bihar Megyei Szövetségével. Eszembe jutott egy eléggé nagyröptű, ámbár nem megvalósíthatatlan elképzelés. Tételezzük fel, hogy a MOHOSZnak egyébként érdeke, hogy ne egy mocsaras, lepusztult láp váljon a Bodzásból és a Halápból. Nem vagyok teljesen képben a közmunka-szervezés gyakorlatával kapcsolatban, de úgyvélem, hogy Halápon és Vámospércsen sem olyan jó a munkanélküliségi ráta, szóval adott esetben nem tudnak az önkormányzatoktól “segítséget kérni” egy nagymértékű meder takarítással kapcsolatban? Véleményem szerint jó 20 ember napi 6 órában természetesen a hozzávaló szerszámokkal a Halápot nagyjából 3 hét alatt, a Bodzást pedig jó másfél hét alatt ki lehetne ritkítani (legalábbis a medrét). Ha 10 éven belül megvalósul a Civaqua program akkor nyilvánvalóan tehermentesülni fog mind a Bodzás, mind a Haláp vízállás ügyileg. Azonban, ha így hagyják mindkét tavat akkor mire megvalósul egy sima nádas mocsaras láp lesz az egészből, mindenféle horgászati, vagy vízgazdálkodási jelentőség nélkül. Ha most kitakarítanák az egész medret, akkor ahhoz bizony elég sokáig nem kellene hozzányúlni és talán 5-8 éven belül visszaállna a régi halbőség és lehet, hogy az emberek szívesen is váltanának napijegyet mind a Bodzásra, mind a Halápra. De ez csak a saját magánvéleményem. Minden esetre egy kérdést igazán megérhetne, mint javaslatot felvázolni a MOHOSZ vezetésének. Vagy, ha nem is közmunka, akkor legyen társadalmi munka. Érdekelne a véleményed erről. Mennyire lehetetlenség amit leírtam?
KedvelésKedvelés
Kedves Bandi!
Sajnos nincs képem az akkori halápi, és Bodzás-tavakról, de nagyon szivesen vennénk ha valaki eltudna juttatni hozzánk egy ilyen kincset.
A tavak megtakarításával kapcsolatos ötleted nagyon jó, továbbítottam azt az illetékes szervhez. Remélem kapunk választ, amennyiben az megérkezik rögtön közzé teszem.
KedvelésKedvelés
Köszönöm, remélem van rá lehetőség. Ha úgy adódna Én még társadalmi munkában is benne lennék, csak szerszám legyen. Nekem érdekem, hogy ne váljanak legelővé ezek a csodás tavak.
KedvelésKedvelés