DSCF2555

Durván egy hónappal ezelőtt volt egy írásunk a fancsikai helyzetről, amelyre reagálva egy kedves olvasónk egy igen jó, és szerintem is életképes javaslattal állt elő a fancsikai. és más erdőspusztai tavak karbantartását illetően. Ezzel a felvetéssel kerestük meg a MOHOSZ vezetését, amelyre a tegnapi napon juttatta el válaszát Dr. Veres Ferenc Ügyvezető elnök…

Az erdőspusztai tavak meder karbantartásának szükségessége  már rég első helyen áll a térség területét , tavak rekonstrukcióját illetően. Nem is olyan régen, kb. egy hónapja készítettünk egy fényképes beszámolót, ahol már akkor szembesültünk a Fancsikai, illetve az egész erdőspusztai tavakon eluralkodott, katasztrófális vízhelyzetről. Ez a  vízhiányos helyzet az utóbbi 10 évben egyre rosszabb, és egyre gyakrabban fordul elő. A helyzetet tovább súlyosbítja hogy a hosszú idők alatt képződött, lerakódott üledék, amely zömében lerakódott szerves anyagok maradványa, és a tóba szél útján bekerült homok, emeli a tó mederszintjét. Emiatt még a tavaszi teljes vízfeltöltődés esetén is kisebb a vízszint mint pl. 15-éve. Ennek az a következménye hogy mivel kisebb a vízszint már tavasszal is, mivel a tófenék emelkedést nem tudják kompenzálni  fent a zsilipelési szint magasságának emelésével  így a kis vízoszlop hamarabb elpárolog mint a 15 évvel ezelőtti 40cm-rel mélyebb tározóban.

Ennek a helyzetnek a megoldására a mederkarbantartás, az elszaporodott vizinövények, nád kiirtása, és a hosszú évek alatt lerakódott, néhol 50cm-es iszap kitakarítása lenne megoldás. Az illetékes szervek, üzemeltetők ezt a tevékenységet a tavak megléte óta, általános pénzhiányra való hivatkozással  még egyetlen egyszer végezték el, ha jól emlékszem valamikor 1980 környékén….hát mit mondjak ez nem most volt.

Erre megoldásul reagált egy kedves olvasónk, aki “kiss Bandi” névvel, egy elég jó, olcsó, és szerintünk is használható ötlettel állt elő.

Ennek az ötletnek az volt a célja, hogy a megsemmisülés határán álló erdőspusztai tavakat, amelyek zöme már fás, nádas legelő, most kellene mederkarbantartás alá vonni. amikor ki vannak száradva.  Ilyenkor  jól megközelíthetők, és akár kézi erővel is lehetne beavatkozást eszközölni. Ennek megvalósítására kiválóan ki lehetne használni a közmunkaprogram által biztosított ingyen munkaerőt. Közmunkások kézi erővel kaszálással, a fák mederrészből történő eltávolításával nagyban elő tudnák segíteni, hogy az összel megérkező vízáramlás a tóba minél aktívabb legyen, és a meder növényzetének eltávolításával a tározókban tárolt víz mennyisége is megnőhessen. Nem utolsó sorban horgászati, és a tó esztétikai állapotában is nagy változást hozna létre.

Ezt a javaslatot mi tovább adtuk az illetékes MOHOSZ szervnek, akik ezzel az indítványunkkal felkeresték a területileg illetékes vízügyi szervet. A válasz mostanra állt össze, amelyet teljes terjedelmében megosztunk olvasóinkkal.

—————–

 

Erőspusztai Horgászportál

 

Tisztelt Harangozó úr!

 

A debreceni-erdőspusztai tavak helyzetével, fenntartásával kapcsolatban a közelmúltban megbeszélést folytattam a létesítmények állami kezelője, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőivel.

A vízügyi vezetők tájékoztattak, hogy kezelésükben igen jelentős vízügyi infrastruktúra, így 565 km első- és másodrendű árvízvédelmi védvonal, 4200 km csatorna, 85 szivattyútelep és szivattyúállás, 42 ár- belvízi és öntözési célú víztározó van, amelyek karbantartása nagyon jelentős gépi és kézi munkát igényel.

Az   utóbbi  években  a  közfoglalkoztatás  intézményrendszerében sikerült  eredményeket elérniük a kézimunka igényes feladatok ellátásában, javításában. A  közfoglalkoztatási  programok  előre  tervezettek,  mind a tevékenységek elvégzése,   mind   a   térségből  alkalmazott  foglalkoztatottak  számának vonatkozásában.

A  feladatellátásban  megvannak  a  prioritások, az árvízvédelem megelőzi a belvízvédelmet. A  2015.  február  28-ig  tartó  közfoglalkoztatási  program  pályázata már véglegesítve  van,  ebben a programban a Bodzás tározóban történő cserjézés arányos részként szerepel. A Halápi tározóban a cserjézés legkorábban 2015. március 1. után induló programokba kerülhet be.

Végleges  megoldást  a  CIVAQUA  program  megvalósítása jelenthet, mivel az emelt   vízszint   a  növényzet  fejlődésében,  a  szárazföldi  növényvilág kialakulásában  szabályozó  szerepet  tölt  be. A  2014-2020 európai uniós fejlesztési döntésekről jelenleg nem rendelkeznek információval.

Üdvözlettel

                                                                                              Dr. Veres Ferenc

                                                                                              ügyvezető elnök

——————————

Megköszönöm dr. Veres Ferencnek az információkat, és a vízügyi szerveknél történő közben járását.