DSCF4307

Az erdőspusztai tavak tekintetében mindíg is kiemelt  jelentőségű téma volt a tavak vízellátása. Ennek az oka pedig roppant egyszerű, ugyanis az erdőspusztai pihenőövezetek már kialakításuk óta  folyamatosan a vízért harcolnak. A horgászok és táj szerelmesei akik szinte szívük csücskének tartják ezt a térséget legtöbbjük nincsen  tisztában ezeknek a vizeknek a vízkormányzásával, vagy hogy érthetőbben fogalmazzak, legtöbben nem tudjuk hogy honnan hová folynak ezek a vizek, vagy hogy egyik tóban miért van víz, a másikból meg éppen miért zárják ki.   Hogy ezekre a kérdésekre szakszerű, és első kézből válaszokat kapjunk, honlapunk levélben kereste meg a Tiszántúli Vízügyi igazgatóságot, ahonnan a mai napon az alábbi válaszlevelet kaptuk…

Az alábbi levélben fordultunk a Vízügyi Igazgatósághoz…

2016. Február 15.

 

“Tisztelt Vízügyi Igazgatóság!

 

Honlapunkon az “Erdőspusztai Horgász és Turisztikai Portálon” rendszeresen foglalkozunk az erdőspusztai tavak, víztározók helyzetével amely az utóbbi években különösen siralmas állapotot mutat. A Debrecen keleti határában fekvő erdőspusztai tájegység a város és a környező települések egyetlen pihenőövezete. amelynek ékességei az erdőspusztai víztározók. Erre a területre nagyon sokan járnak ki kirándulni, kerékpározni így különleges érdeklődés övezi ezt a területet.

Tudjuk hogy az erdőspusztai tórendszer a dél-nyírségi vízgyűjtő területről táplálkozik és időjárásnak, csapadéknak a függvényében erről a területről érkezik az éltető víz az Erdőspusztákra.

A tavalyi év katasztrofális vízhelyzete után amely az erdóspusztai tavakat sújtotta valamelyest megnyugtató hogy az utóbbi hetek esőzései után megindult a víz a dél-nyírség irányából. A dél-nyírségi vízgyüjtőrendszert mint egy nagy érhálózat rengeteg kisebb nagyobb csatorna hálózza be amelyek a víztározókba szállítják a lehullott csapadékot. Ebből a horgászok, túrázók, kirándulók csak annyit látnak hogy az egyik tóba ömlik a víz, a másikon átengedik, vagy van olyan víztározó a környéken amely még most is teljesen száraz. Ezzel a témával kapcsolatban az utóbbi időben egyre több kérdés érkezett hozzánk, amelyekre szeretnénk szakszerű választ adni, így mindenféle találgatások feltételezések mellőzésével önöktől kérnénk választ ezekre a kérdésekre amelyeket megjelentetnénk oldalunkon.

Ezek a leggyakrabban feltett kérdések:

Van e valamiféle stratégiai sorrend az erdőspusztai víztározók feltöltésével kapcsolatban? Láttuk hogy vannak olyan tározók amelyekbe teljes intenzitással engedik a vizet, ( Vekeri, Hármashegyi-tó, ) de vannak olyanok amelyekbe abszolút nem engedik hogy víz jusson. ( Fancsika -II, Mézeshegyi-tó) Vagy van olyan tározó ( Fancsika-I ) amelybe beengedik a vizet, de a másik végén kiengedik így nem tud a tározó feltöltődni.

A másik kérdés a tavak mederkarbantartása. Többen kérdezték hogy az elmúlt időszakban, néhány hónapban míg ezek a tavak zömében ki voltak száradva, miért nem történt mederkarbantartás? Itt elsősorban a hordalékkal feltöltödött tómedrekre, elvadult felgazlott mederrészekre gondolok. Most lehetőség lett volna ezeknek a tavaknak a kitisztítására.

Mi a jövőkép ezekkel a tározókkal kapcsolatban? Mint turisztikai övezet, kéktúraútvonal mellett elterülő terület, egykoron jelentős létszámú horgászt, pihenni vágyó turistát ide vonzó környezet, terveznek e fejlesztést vagy egyszerűen csak tervezik e az erdőspusztai tavak megmentését, rekonstrukcióját?

Az állam ebben az évben valóban újra pályáztatja ezeknek a víztározóknak az üzemeltetési jogát?..és mit fog ez jelenteni? Mit lehet erről tudni?

Önök szerint mikor lesz létjogosultsága a CIVAQA – terv megvalósításának? Vagy egyáltalán napirenden van-e még ez a program?

Zömében ezek a kérdések foglalkoztatják a környék horgászait, túrázóit amelyekre szeretnénk önöktől választ kapni, amelyet aztán honlapunkon fogunk közzé tenni.

 

Mihamarabbi válaszukat előre is megköszönve:

 

Tisztelettel Harangozó Ferenc Erdőspusztai Horgász és Turisztikai Portál.”

———————————————————————–

A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság részéről Bara Sándor igazgató úr  küldte el a válaszlevelet.

amely így szól..

 

 

“2015. február 15-én érkezett E-mailjére válaszolva, mellékelten megküldöm az Erdóspusztai tavakról készített tájékoztató leírásunkat további használat céljából.

Debrecen, 2016. február 18.

——————————

Erdóspusztai tározók

Az erdóspusztai tározók a Fancsika I, II, III, Bodzás, Haláp, Mézeshegy és Vekeri tározókat foglalja magában, az 1970-es években létesültek. A Fancsika I, II, III, Bodzás és Halápi tározók tartoznak a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésébe. A többcélú vízgazdálkodási feladatuk ellátása során nagymértékben hozzájárulnak a környezeti értékek megóvásához.

A tározók Erdőspuszta középső részén Fancsika-Haláp térségében helyezkednek el.

A tározók feltöltése, vízpótlása csak természetes úton, a vízgyújtón összegyűló csapadékokból lehetséges!

A tározók elsődleges funkciója a belvíztározás. A tározóknak biztosítani kell a csatorna kapacitását meghaladó belvizek mindenkori befogadásának lehetőségét a tározóktól délre lévő területek mentesítése érdekében.

A tározókat két egységbe csoportosíthatjuk:

Fancsikai tavak elsődleges funkciója a belvíztározás, ugyanakkor önmagukban is közcélúak, hiszen a bennük tározott víz a környezet szebbé tételét is szolgálja.

• Bodzás-Halápi tavak, melyek a belvíztározáson túl a belvízmentes időszakban biztosítják a közcélú, illetve a Fancsikai tavak vízpótlását, ezeket a tavakat a várható tavaszi belvízvédekezési időszakra leürített állapotban kell tartani.

Fancsika I tározó:

A tározó feltöltése két irányból történhet: belvizes időszakban elsősorban a Kati-ér-Fancsika I összekötő csatornán keresztül, míg vízhiányos időszakban a Cserei-ér-Fancsika I összekötő csatorna felől is tölthető. A tározó Ieürĺtése a Kóc-éren át történhet. A tározó 780 ezer m3 belvíz visszatartására, tározására alkalmas.

Fancsika II tározó:

A tározó feltöltése két irányból történhet: Északi irányból a Kati-éren keresztül, Keleti irányból a Bodzás-Fancsika II összekötó csatorna felől. A leürítés a tározó déli töltésében lévő műtárgyon keresztül a Kati-érbe lehetséges. A tározó 270 ezer m belvíz visszatartására, tározására alkalmas.

Fancsika III tározó:

A tározó feltöltése a Fancsika II tározó felöl a Kati-éren keresztül végezhető. A leürĺtés a tározó keleti töltésében lévő műtárgyon át a Kati-érbe lehetséges.

A tározó 1 IO ezer m3 belvíz visszatartására, tározására alkalmas.

 

Bodzás tározó:

A tározó feltöltése két irányból történhet: Észak-kelet felől a Bodzás-éren keresztül, keleti irányból a Gúti-éren át tölthető a tározó. Belvizes időszakban a Ieürítés a tározón átvezető Bodzás-éren végezhető, míg vízhiányos, belvízmentes időszakban Fancsika II tározó vízpótlása érdekében a Bodzás-Fancsika II összekötő csatorna a Ieürĺtés iránya. A tározó 390 ezerm belvíz visszatartására, tározására alkalmas.

 

Halápi tározó:

A tározó a Gúti-ér felső vízgyűjtőjéről összegyúló vizek visszatartására létesült. A feltöltése és a lecsapolása is a Gúti-éren keresztül történik. A tározó a közcélú tavak vízpótlását is szolgálja. A tározó 960 ezerm belvíz visszatartására, tározására alkalmas,

A Mézeshegyi illetve Vekeri tározók, tavak nem tartoznak a TIVIZIG üzemeltetési körébe. A Mézeshegyi tározót a Szárcsás-ér és Kati-ér belvízcsatornák táplálják, míg a Vekeri tározó teljes mértékben a Kati-érre támaszkodik feltöltés, vízpótlás szempontjából. A tározók lecsapolása Mézeshegyi tározó esetében a Szárcsás-éren, míg a Vekeri tározó esetében a Vekeri-lecsapoló csatornán keresztül a Kati-ér irányában lehetséges.

2011. évet követő csapadékhiányos időjárás következtében az erdóspusztai tavak vízszintje évról évre csökkenő tendenciát mutatott. 2012. évben a száraz időjárás következtében a Bodzás, Haláp és Fancsika III. tározók már augusztus közepére kiszáradtak. A Fancsika I. tározónál pedig olyan mértékben lecsökkent a vízszint, hogy vízminóség romlás és halpusztulás volt tapasztalható. A többi tározónál is rendkívül alacsony vízállások alakultak ki. 2015. évben ezek a tavak teljes mértékben kiszáradtak.

A 2016. évi januári, februári csapadékok hatására megindult a tározók lassú feltöltódése. A tározók lecsapoló műtárgyai lezárt állapotban vannak. A feltöltódés szempontjából kedvezőbb helyzetben a Fancsika Il. tározó (2016.02.18. vízállása 115cm) illetve Vekeri-tó van.

A tározók feltöltése víz utánpótlása csak természetes úton lehetséges, a Fancsika I – 11., Bodzás és Halápi tározók feltöltése jelenleg (2016. február) folyamatos.

 

2015.02.15-én megfogalmazott kérdésekre az alábbi válaszokat adjuk:

  1. Hidrológiai feltételek függvényében a tározók igénybevétele változó lehet. A tározók részben kölcsönhatásban vannak egymással, ezért megfelelő körültekintéssel kell a belvíz visszatartását végrehajtani, mérlegelve az érkező vízhozamokat a várható csapadékot, a belvízrendszer telítettségét. Problémát jelenthet, hogy kora tavaszi időszakban túl töltjük a tározókat, ezzel elveszĺtjük egy újabb belvizes időszak vízvisszatartási lehetőségét. A Vekeri és Mézeshegyi tározók jóléti céllal épültek, ezért azoknak a teljes feltöltése nem okoz belvízvisszatartási problémát.
  1. Vízrendezési források hatékony felhasználása során a fontosabb rendszer elemek élveznek előnyt szivattyútelepek, főcsatornák, belterületek vízelvezető csatornái.
  1. Vízgazdálkodási szempontból a funkciók fenntartása szükséges a rendszer belvízelvezető képessége érdekében. Turisztikai szempontú fejlesztések nem tartoznak a vízügyi alapfeladatok körébe. Ilyen jellegii megkeresés az elmúlt időszakban igazgatóságunkhoz nem érkezett.
  1. A Fancsika I, II, III , Bodzás és Halápi tározók vízjogi üzemeltetési engedélyeKéphatározatlan időre az igazgatóság nevére szól. A vízterületek halgazdálkodási jogának kérdésében a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Hajdú-Bihar megyei Kormány hivatal l. fokú halászati hatósága az illetékes.
    1. Debrecen környéke vizekben szegény, ezért a város környékének vízzel történő ellátása fontos feladat. A tározók megnyugtató vízpótlására, feltöltésére a jövőben végzett rekonstrukciókkal, fejlesztésekkel nyílna lehetőség, erre leginkább a CIVAQUA program lehetne a legalkalmasabb. A CIVAQUA projekt, mint komplex vízszolgáltató rendszer egyszerre biztosíthatja a természetvédelem, a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság gazdasági-, valamint idegenforgalmi, sport és rekreációs igényeinek kielégítését és fejlesztését. A CIVAQUA projekt megvalósulása esetén a Keleti-fócsatorna vizéből történő vízpótlás költsége a szivattyús átemelés miatt jelentős, ezért az üzemeltetési költségek finanszírozásába szükséges az érdekelt célcsoportok bevonása. Igazgatóságunk a CIVAQVA projekt előkészítését elvégezte,  megvalósítása pályázati illetve támogatási forrás fiiggvénye.”

——————————–

 

 

Köszönjük a tájékoztatást.