DSCF4855

Régen jártunk a Haláp-Bodzáson. Ezért is vártuk nagy érdeklődéssel ezt a kirándulást. Kiváncsiak voltunk milyen a vízállás ezeken a tavakon és hogy a 2 éve tartó folyamatos vízállás milyen változásokat hozott a tavak  képét illetően..

Először a Halápi-tavat kerestük fel. A 48-as főút felül érkeztünk végig a töltésen.

DSCF4828

A Halápi-tó legnagyobb része  teljesen elvadult övezet, szinte a 80 as évek végétől ugyanez a kép fogad bennünket . Gyönyörű természetes környezet, a természet madárfüttyös csendje, és a mezőn folyamatosan nyíló vadvirágok fogadják az alkalmi látogatót. Ez az igazi halápi fíling! Nagyon sokan ezért is szerettünk ide járni. Ez a tó egykoron a vadvizi horgászok  zarándokhelye volt. A Halápi-és bodzás-tavak funkciójukat tekintve belvíz tárolók, tehát különösebb gondoskodást soha sem kaptak. Vízállásuk és halállományuk mindig is az adott időjárástól függtek. Halállományuk  100%-ig természetes szaporulatú volt . Vizüket a Dél-nyírségi vízgyüjtőrendszer csatornáiból kapják.

Madár világuk egyedi, európai szinten nyilvántartott, ahol a gémtől vadkacsák különböző fajain át a hattyúig szinte a  pusztai madárvilág minden faja megtalálható.

DSCF4830

Gyönyörú szinte teljesen fekete szinű  vadkárászok, hatalmasra növő csukák, vörösszárnyüak, és naphalak alkották halfaunájukat. És persze ne feledkezzünk meg a kólásüveg méretűre  növő törpeharcsa állományáról sem, amelyet itt nem szájhuzogatva a horgászat megrontóiként kell megemlítenünk, hanem egy  nem túlnépesedett és kifejezetten  célhorgászat tárgyává vált halfajt .

DSCF4832

DSCF4836

A Halápi-tó vízszintje most nagyon jó. Így  junius elején is szinte üzemi vízszinten van amely nagyon kedvez a kialakulóban lévő halállomány fejlődéséhez.  Apróbb kárászok,  vöröszszárnyúak, és  valószinüleg  kisebb bicskacsukák már vannak a vízben. A régi  horgászbeállók az elmúlt évek nyugalmának köszönhetően mind benőttek náddal, és a  tó tisztás részén is tovább szaporodott a sás. Remélhetőleg a most  kezdetét vett nyári időjárás is kegyes lesz ezekhez a tavakhoz és  hagyja majd hogy régi hírében fénylő  vadvizi  horgászhelyé váljon ismét a  Halápi-tó.

DSCF4837

DSCF4833

DSCF4834

Utunkat  a Bodzást a Halápi-tóval  öszekötő táp-csatornákkal tüzdelt   szakaszon folytattuk tovább. Ezek a csatornák egykoron még halat is rejtettek. Lehetett néhol bennük kárászozni, és volt ahol úszóval kishallal még csukát is lehetett akasztani. A mai képe ezeknek a kis  patakoknak teljesen megváltozott. Az egykoron épített nyírvíz elvezető rendszer részeit képző kis patakok az év legnagyobb részében szárazok, így hal sem található bennük.

DSCF4839

DSCF4840

DSCF4841

DSCF4842

DSCF4843

DSCF4844

A táp-csatornákon keresztül most sem kap vízet a Bodzás. A bennünket fogadott kép is ennek megfelelően elég soványka volt. Víz csak foltokban, és a  tovább szaporodó nád még nagyobb részt  foglal el az egykori tómeder területéből. A Bodzás-tó tábla mára már csak egy szimbólum, ami arra figyelmezteti az erre túrázót hogy egykoron itt egy 17 hektáros tó víztükre csillogott.

DSCF4845

DSCF4847

DSCF4849

DSCF4850

DSCF4852

A Bodzás mögötti Halápi-zsiliprendszer egy nagyon szép, a környék jellegzetes helye, amit szerintem minden erre járó felkeres. Ez a hely esősebb években amikor telített az erdőspuszták vízhálózata egy igazi látványosságnak számit. A zsiliprendszeren lezúduló víz egyedi látványosság a  kiszáradt, vagy alacsony szintű  kis vizekhez szokott vándor  számára. Az idén ezzel  a látványossággal a természet  ismét nem  ajándékozott meg bennünket.

DSCF4853

DSCF4854

DSCF4855

DSCF4856

DSCF4857

Én arra kérek minden túrázót, természetbarátot, és erdőspuszta kedvelőt ne felejtsük el a térségnek ezt a területét.

Akik szeretik a háborítatlan természet varázsát, egy szalonna sütésre, kempingezésre vagy egy napos túrára  azok számára  biciklivel, autóval, vagy akár gyalog is megközelíthető  a Haláp-Bodzás-tavak környéke.