DSCF4960

A Fancsika-I-esen járva foltokban találkozhatunk vízzel.Legnagyobb részét nád és elburjánzott fás növények borítják, így igazi vizes látvány már nagyon kevés helyen fogadja a látogatót….

A tavat az Almás felől megközelítve ( almás már csak az idősebbek emlékezezében örződik, ez a É-ny-i vég) a Cserei-éren még érkezik kevéske víz a Fancsika-I-esbe.

DSCF4932

DSCF4933

A tó ezen részén nem nagyon lehet szabad vízfelülettel találkozni. Itt is a nádas és a tóban elburjánzott erdő nyújtja az első számű látványosságot. Kevéske kis víz a tanyával szemben található a vizimadarak nagy örömére.

DSCF4936

DSCF4939

A 80-as években még 90 hektáros víztározó mára teljesen összezsugorodott. Ennek a vízfelületnek a töredéke található.  Az hogy ennek mi az oka? és hogy egy egykoron nagy hírű erdőspusztai tó-rendszer hogy jutott ide?

Ennek  problémának a taglalását már a tavak  kialakításuknál kell kezdeni.   A 70-es évek közepén az erdőspusztai-tavak  tervezői régi katonai térképek segítségével olyan helyeket kerestek ahol mindig is vízállásos terület  volt. Így akadtak a Fancsika-I területéré is. Az idősebb  környékbeli zártkert tulajdonosok elmondása alapján a táűrozó megléte előtt voltak olyan tavaszok hogy a  Fancsika –I jelenlegi  helyén lévő legelőn felgyülemlő belvíz a zártkertekig hatolt. Persze az itt egyből meg kell hogy jegyezzük akkoriban teljesen másak voltak a csapadékviszonyok. Volt bőséges téli és nyári csapadékhullás is.

1977-ben amikor elkészült a 90 hektáros Fancsika I-es, hatalmas, az alföldi szemnek szinte “balatoni” méretű víztükör fogadta az akkor még túrázókat, kirándulókat. Még akkor nem volt horgászat a tavon.

img-2

Ez a felvétel már szinte hihetetetlennek  tűnik hogy ez egykoron a Fancsikán készült. 1978-as fénykép.

A kezdetek kezdetén az építésnél  nem vették komolyan a tervezők azt a hidroológiai előrejelzést hogy nagy valőszinűleg lesznek olyan időszakok, évek  amelyek nagyon szárazak lesznek. Mint tudjuk aztán ezek szépen be is jöttek. Az akkori tóépítés technológiája is elég silány volt ugyanis a legelő főldjét csak elegyengették nem mélyítették meg. Ez ma is látható, ugyanis ha a töltés egy olyan szakaszán sétálunk ahol a tóban nincs víz, láthatjuk hogy a tó medre és a töltés másik oldalán lévő legelő földje ugyanolyan mélyen fekszik.

img_0006_thumb

Persze itt folytathatnánk a sort a különböző más tényezők felsoroláűsával, CIVAQVA program elmaradása, komoly tókarbantartás, kotrás sohasem voltak ezeken a tavakon, stb.

Lényeg az hogy most ide jutottunk, és ezzel  a képpel kell szembesülnie az egykori fancsikai horgásznak.

DSCF4928

DSCF4910

DSCF4917

A 70-es évek végén a tó köré telepített fűzfákat a tavalyi év végén vágták ki, ugyanis azok már olyan hatalmassá nőttek hogy  ágaik viharok alkalmával  többször is leszakadtak, ezzel jelentős balesetveszélyt okozva az ott tartózkodókra. Az idén már új csemeték váltották fel a régi állományt.

DSCF4950

 

Ezek a képek az I-es tavon készültek

DSCF4922

A tóra  vonatkozó új szabályzat alapján már lehet horgászni a tavon. A horgászok elmondása alapján rengeteg kárász fejlődőtt ki az elmúlt 2 évben.

DSCF4943

DSCF4942

DSCF4947

DSCF4954

DSCF4960

Még mindig vannak a tavon olyan helyek, igaz nagyon kevés, egy kézen megszámolható, amelyek nagyságukkal, és tisztaságukkal a régi Fancsikát idézik.

DSCF4959

Ha a Fancsika –I-esen tartott bejárásunkról egy rövid összefoglalót szeretnék adni akkor azt mondhatnám hogy a tó lassú de határozott ütemben halad a megsemmisülés irányába. A 90 hektáros egykori mederterülete  teljesen felparcellázódott    Még a nádasok között csillogó kisebb nagyobb víztükrök árulkodnak arról hogy ítt egy nagyhírű víztározó volt.  A jelenlegi vízszintet figyelembe véve kb. 1 méter hiányozhat a tóból amely már nem mint jóléti víztározó hanem mint belvíztározó reménykedik  a túlélés esélyében.

Akit bővebben érdekel a tó múltja annak az alábbi bejegyzést ajánlom megtekintésre – Fancsikai-tavak kialakulása.