Az erdős-puszta gyöngyszemének is nevezhető Hármashegyi-tavat, a 1980-ban  ásták.     Ez a terület, egy mélyen fekvő. mindig is tocsogós, lápos terület volt. A Zúgó-ér haladt rajra keresztül, aminek a megbővítése folyamán jött létre a most ismeretes 5  ha-os horgásztó.

A 70-es években , az erdőspusztai víztárolók kialakitásának az egyik “darabja” volt a Hármashegyi-tó. Több ilyen jellegű tó lett ebben az időszakban ásva az erdős-pusztán. Halápi-to, Bodzás-tó, Fancsika-I.II.III, Mézeshegyi-tó, Szentannapusztai-tó,Vekeri-tó,  Halápzugi-víztározó, és a Martinka mellett lévő víztározó. Ezeknek a tavaknak a célja a nyírségben felgyülemlő belvizek elvezetése tárolása volt, és  turisztikai pihenő övezetek kialakitása, a városból kijövő, pihenni vágyó emberek számára. Ennek a célnak megfelelő és páratlannak mondható partnere az idén 130éves Zsuzsi erdei-vasút, melynek 1977-től végállomása is a Hármashegyi pihenő övezet. 1977-től mint “úttörővasút” szállitotta a már csak kizárólagosan turisztikai céllal utazókat. A rendszerváltás időszakban pedig ismét eredeti nevére, Zsuzsivasútra “vissza keresztelve” rótta tovább útját a kisvasút.

A hármashegyi-tavat egészen 2000-ig a Honvéd horgász-egyesület birtokolta. Elsősorban a honvédségnél dolgozók juthattak éves horgászjegyekhez, de lehetett váltani napijegyet is, ezzel már vendég horgász is pecázhatott a tavon. Jól telepitett horgászvíz volt, kétszer helyeztek egy évben halat a vízbe, tavasszal, és ősszel. Minden telepítést egy hét horgászati tilalom követett, hogy a halak szét tudjanak úszni új élőhelyeiken, hogy meg szokják a tavat. A 80-as években még üzemelt a tó mellett vendéglátóhely is, aminek már csak az alapja van meg. 1995-ös aszály  idején a tó szinte majdnem kiszáradt. Ebben a néhány évben nem volt telepítés,víz sem volt a mederben.

2000-től  15 évre a Rebeka-bt, Bodnár Márton nyerte el a tó bérleti jogát. Ekkor már mint magán célú tó üzemelt tovább. Marci barátunk első sorban mint napijegyes tóként üzemeltette , de kiadásra került éves bérlet is, amely akkoriban 30.000 forinba került. Ezért 20 alkalommal lehetett a tó területén horgászni. A napijegyek ára az akkori árakhoz képest kissé borsos volt, ugyanis 12 órahosszára 3000 forintba került. Jól volt halasítva a víz, az első évben 40 mázsa halat rakott bele, és a tó medre is teljesen meg lett tisztítva az elburjánzott hínártól. Nagyobb testű 5-6 kg-os amúrokat ponytokat is telepített.  Bodnár Márton, aki  3 évig üzemeltette a tavat.

A soron következő bérlő Magyar László volt. Ebben az időben kerültek a tóba az u.n. “jelölt” halak, melyek általában 5-10 kg-osak voltak, és a horgász aki megfogta pénzjutalmat is kapott. Magyar László 2-évig üzemeltette a Hármashegyi-tavat.

Ez után vette át a tavat a jelenlegi bérlő Szász Ferenc. Az ez évi a 3. szezonja hogy bérli a Hármashegyet. Viszonylag humánusak a horgászjegy árak, és a szabályok sem olyan kőkemények mint a legtöbb magán üzemeltetésű tavon. A 2015-ös évtől újra a főbérlő Bodnár Márton az üzemeltető akinek 2019. március 31.-ig  van üzemeltetési szerződése.

A szabályok, és jegyárak ide kattintva olvashatók.

Egy érdekesség: A tó történetének legnagyobb halát, egy 22 kg-os harcsát, 2011  nyarán zsákmányolta két nyírmartonfalvi horgász, Abelovszki Zoltán, és Varga Ferenc. Ezúton is gratulálunk nekik.

Erdős-pusztai Horgász portál: P20-08-11 06.09