A Halápi tó elhelyezkedése: Legkönnyebben a 48-as főuton haladva érhetjük el. Általában két megközelítése elterjedt. Az egyik, Haláp falu végén, letérve a vasútállomás felé, majd a vikend kertek mellett kijutás a tó déli részén, a tiszta tómedernél.

A másik megközelítés: A halápi csárdával szembeni földúton át, a vasúti átjárón, kijutva a tóba folyó Zúgó érhez, majd a tó elérése. Itt ezen a részen csak a tóba belefolyó Zúgó érben lehet horgászni, mivel ezen a részen a tó annyira be van nőve náddal, hogy teljesen meghorgászhatatlan. Itt tovább kell menni a töltés mellett, és úgy érhető el a tó tiszta mederszakasza.

Erdős-pusztai Horgász portál: DSC00006

A halápi-tó tiszta, horgászható oldala.

Ez a viztározó is az 1970-es években készült. Ugyanúgy mint a környékben található többi “testvére”. Természetvédelmi terület, és európai szinten is nyílvántartott madár fészkelőhely. A fancsikai területi jegy megvásárlása után horgászhatunk ebben a páratlan szépségű, háboritatlan természeti környezetben. A halápi-tórendszer 2 tóbol áll. Az előbb emlitett nagy tóból, amelynek területe 67 hektár, és egy lejjebb található kisebb tóból, amelyről általában azért nem történik említés, mert teljesen el van vadulva, így horgászati szempontból teljesen értéktelen. A két tavat egy tápcsatorna köti össze, amely a 2-es tó elhagyása után a Bodzás tóba folyik.

Fő halai a víznek: Nagyon szép csukák foghatók a vizben, és szép számmal is található benne. Gyönyörű aranykárászokat is zsákmányolhatnak a békéshalra horgászók, nem ritkák a kilón felüli egyedek sem.  Található még ezen kivűl vörösszárnyú keszeg, sügér, naphal, törpeharcsa, és “ponty”!   Egy érdekesség: furcsa módon nincsennek kis törpeharcsák a vízben! Vagy legalábbis horoggal nem foghatóak. Ritkán jön horogra a törpe. Első sorban este, sötétedés után, és nagyon szép “kólás üveg” nagyságúakat lehet fogni….A ponty?!..Hát arról írtunk már egy előző cikkünkben. 🙂

A tó történelmére visszatérve, erre a vízre igazán nagy törődés, figyelem, soha sem volt fordítva . Sem a vízügy, sem a Mohosz részéről. Ebbe a vízbe soha sem  telepítettek halat!  A tó nagy kiterjedésű nádasának köszönhetően, saját maga tudta  szaporítani a halállományát. Különösebb meder kotró tevékenységet. vagy vizinövény írtást sem végeztek soha. Ez igazán meg is látszik a Halápi tavon, ugyanis a 67 hektáros területéből csupán kb. úgy 3 hektár ami lehorgászható.  Viszont ez az arány kifejezetten jót tesz a “haltermelő” képességének. Van is rá szüksége, mivel történelme során elég sok krízis helyzetet kellett már átvészelnie. Kezdve a 95-ben bekövetkezett kiszáradásán túl, a régebben rendszeresen történő illegális lehalászásokig. Mivel a tó vízutánpótlása nagyon ingadozó, amit kizárólagosan a Zúgó-érből nyer, így a többi erdős-pusztai tóhoz hasonlóan, nagyon sokszor kellett már szembesülnie a kiszáradás veszélyével.  A másik nagy probléma, az elmúlt években rendszeressé vált orvhalászat elterjedése. Voltak olyan évek, amikor egyes csoportok kosarakkal, hálóval, vagy akár puszta vasvillával, szinte kitakarították a halat a Halápi tóból.  Szerencsére ennek a tendenciának az utóbbi két évben vége szakadt, ugyanis elértünk odáig, hogy a rendörség rendszeresen ellenörzi a vizet, és kíméletlenűl megbüntetik azokat, akik halásznak, vagy engedély nélkül horgásznak a tóba…

2012.szeptember – A 2012-es évben ránk köszöntő száraz nyár miatt, a Halápi-tó  vízutánpótlása megszünt. Emiatt a tározó  medre teljes terjedelmében kiszáradt! A tó teljes  halállományát,  még az alacsony vízállás időszakában, tapogatókkal, és egyéb illegális halászati eszközökkel lerabolták..

DSC00890