Március elején jelent meg a hír, miszerint a kormány jóvá hagyta a Civaqva program II. részének elkezdését. Erre a célra 40,54 milliárd forintot különített el. Ezt a hírt kommentálta Debrecen város polgármestere Papp László egy a Nagyerdőn szervezett sajtótájékoztatóján. Az Erdőspusztákat járó turisták velem együtt nagyon örülnek ennek a hírnek, és nagyon reméljük hogy közel 50 év ígérgetések után most nem csak szokásos választások előtti ígérgetések kategóriájába alantosúl ez a hír….Továbbá egy másik hír – Debrecen város Polgármestere a Nyírerdő vezetőivel tartott sajtótájékoztatóján megigérte hogy még a tavasszal megpróbálják ráncba szedni ( szalonképes állapotba) a Vekeri pihenőközpontot…
Latest Entries »
Ez a pihenőpark egy igazi kánaán a gyerekeknek az erdő közepén. A kéktúra útvonal mentén Nyírmártonfalva és Haláp között található meg. Egy kellemes erdei környezetben egy tisztáson található a tavalyi év júniusában átadott esőbeállóházból, szalonnasütőhelyekkel és a park közepén egy csili-vili szerintem még a legnagyobb mozgásigényű gyerekek igényit kielégítő hattornyos csodavárral. Néhány kép, és egy kis ismertető a kirándulóhelyről.
Neve hallatán nagyon sok olvasó számára ismerős lehet ez a hely., nem véletlenül. Az utóbbi talán 1 évben nagy népszerűségnek örvendett ez a tanösvény, valószínűleg sokan voltak már kirándulni is ezen a tavaly júniusban átadott, az erdőspuszták észak-keleti csücskén Nyírmártonfalva mellett létesített kirándulóhelyen. Azt hiszem hogy nyugodtan kijelenthetem hogy ezekkel a 2023-ban létesített pihenő helyekkel, és a már persze a régebben kialakítottakkal együtt Nyírmártonfalva bátran nevezhető a környék turisztikai nagyhatalmának. külön azt nem kell kihangsúlyoznom hogy nem igazán mint turisztikai pihenőpont lett országos szinten híres a lombkorona-tanösvény, hanem bizonyos politikai csoportok szenzáció hajhász tevékenységének következtében. Mi most nem a bulvár részével szeretnénk megismertetni az olvasót hanem természetesen magával a hellyel, és néhány képpel a pihenőhely szépségeire hívnánk fel a figyelmet.
Az év eleji 40 ezer köbméterhez képest már több mint 150 ezer köbméter vizet sikerült betározni a Debrecen közeli Vekeri-tóba. A tó vízmércéje tegnap 141 cm-es vízállást mutatott….
A Halápi-tótól ha tovább haladunk déli irányba érkezünk meg a Bodzás-tóhoz. Tavi jellegét már régen elvesztette, legfőképpen benőtt nádasként említhető. Vizes élőhelyként még a Halápi-tónál is kevésbé funkcionál. A 80-as években volt folyamatos vízzel való feltöltődése. Vizet 2 tápcsatornából, a Guthi-érből, és a Bodzás-érből kaphat. Mivel az utóbbi években ezek a patakok majdnem mindíg szárazak így vízállás is csak tél és koratavasz idején tapasztalható.
( képen a Halápi-tó)
Legelső tavaszi látogatásunk alkalmával a Hármashegyi-tavat kerestük fel , ahonnan tavalyi és friss képekkel próbáltuk meg az olvasó számára szemléltetni azt a változást amelyen a Hármashegyi-tó átment a 2022-es katasztrófális kiszáradás után. Tovább a dél-nyírségi vízgyűjtőn délre haladva a Guthi-ér folyását követve érünk el a 70-es években létesített több mint 60 hektáros Halápi-tóhoz…
A tavalyi évben már csak a Hármashegyi, és a Vekeri-tóban volt némi víz. Sajnos 2022 nyarára mind kettő kiszáradt. Igy télvégén mindíg nagy izgalom tölt el bennünket hogy lesz-e vajon víz a tavakban?! Esett-e annyi eső, vagy fog-e még annyi esni hogy feltöltse ezeket a mostoha vízellátású homoki tavakat. Halállományról már abszolút nem beszélhetünk egyik tározó esetében sem, ugyanis a tavalyi év nyarán az utolsó, a Hármashegyi-tó is csontra száradt. Egy körkép keretében felkeressük az erdőspusztai tavakat, és megnézzük hogy állnak így a koratavasz közeledtével. Barangolásunkat északról délre haladva kezdtük, így először most ez alkalommal a Hármashegyi tavat keressük fel .
Az utóbbi évtized legszárazabb nyarán vagyunk túl. Sajnos sok jót nem tudunk mondani az Erdőspuszták állapotáról sem. Az összes víztározó kiszáradt, erdőterületek száradtak ki, sőt több helyen erdőtüzek is pusztítottak. Ebben a káoszban egy kis jó hírként szolgálhat hogy új hidakat ill. padokat állítottak fel a Vekeri pihenőhelyen, és egy új ismertető táblát helyezett el a Hármashegyen az erdészet. Ezen túl pedig töretlen erővel szervezik a változatosabbnál változatosabb közösségi programokat szinte minden hétvégén a Zsuzsi-vasút masinisztái….az új ismertető táblákat szeretnénk bemutatni..
A Vekeri-tó után kiszáradt a Hármashegyi-tó is. A 2022-es év extrém száraz időjárása nem kímélte az erdőspuszták utolsó vízzel telt tavát sem. Történelme során most fordult elő először hogy csontig száradt a Hármashegy. …képek a kis 5 hektáros tó kiszáradt medréről készültek….
Vekeri-tó. Mondhatnánk úgy is mint ahogy mostanában több hírportál és tv csatorna tálalja, hogy micsoda katasztrófa, különlegesség, és váratlan természeti megsemmisülés ami ott történt. Erről ejtünk egy pár szót, ill. körbejártuk a tavat, megnéztük a Kenupályát, és felkerestük a Kati duzzasztóművet is hogy átfogóan tudjunk tudósítani az egész környék állapotáról…
Sokat beszeltünk mostanában a Hármashegyi-tóról. Tettük ezt több okból kifolyólag is. Egyrészt nagy örömünkre tavasszal ismét megtelt vízzel, így a horgászati tilalom feloldása után pusztán egy állami horgászjegy megváltásával szabadon horgászhattunk a tájegység egyetlen vízzel telt taván. Másrészt szintén nagy meglepetésként, szinte bombaként robbant a hír, miszerint az idei évben 9 évre bérlőre talált a horgászvíz. Hogy is volt ez? Miként zajlott ez le?….és ki az új bérlő?….jártunk ennek utána az illetékes szerveknél…..
Megtelt vízzel a Hármashegyi-tó. Köszönhetően a tavaszi időszak csapadékos jellegének. Néhány hónappal ezelőtt még nem gondoltunk volna hogy láthatjuk eredeti fényében ezt a közkedvelt kirándulóhelyet. Sok kérdést kaptunk mostanában, hogy mi is a helyzet mostanság a Hármashegyen?…..
Minden évben fel szoktuk keresni az erdőspusztai tavak üzemelétetőit hogy friss információkkal láthassuk el olvasóinkat az aktuális év horgászati szabályzatáról, telepítési tervekről, és nem utolsósorban, mivel ebben a térségben sajnos ez sem elhanyagolható, a tavak vízellátásáról is. Mint már a tavalyi évben tapasztalhattuk a környékbeli horgászok által népszerű Tisztavizi-tavak kisebbik tava 2019-ben vízhiány miatt már nem üzemelt. Az sem volt biztos hogy az idei évben a megmaradt 1 tó fogadni fog horgászokat….ezért kerestük meg a tó tulajdonosát Illyés Jánost hogy mi várható 2020-ban a Tisztavizen?!!
Akik jártak az elmúlt egy két hétben a Fancsikai tavak környékén azok láthatták hogy kitakarították a majdcsak teljes 2-es Fancsikát, és az 1-est is lekaszálták. Legalábbis zömét. Hogy miért is történt ez a beavatkozás, és hogy mely erdőspusztai tavakat érint majd még a medertisztítási akció, nagyon sokan kérdezték mostanában tőlünk, erről a TIVIZIG-et kérdeztük meg ahonnan Szegi Attila a cég PR referense tájékoztatott bennünket…
Mostanság több olyan cikket olvashattunk, tudósításokat videókat láthattunk tv csatornákon, internetes portálokon ahol az ismételten katasztrofálisra fordult erdőspusztai tavak állapotáról kapunk híreket. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk hogy ennek a hírözönnek a megindulásának a mi 8 éve tartó dokumentációs munkáságunk is kirobbantója. Azt hiszem az utóbbi időben a médiumokban mindent elmondtak ami az erdőspusztai vízivilág katasztrofális jelenét illeti . Mi most nem ezzel foglalkoznánk . Nagyon is inkább az eddig vezető úttal, és egy kis áttekintést szeretnénk adni hogy hogyan jutott az egykoron csillogó vizű erdőspuszta egy lepusztult felmocsarasodott részben uniós pénzekből kényszerből életben tartott elvadult dzsumbujjá. Mostanság az erdőspusztákat megemlítvén nagyon sokszor hallhatjuk a “CIVAQUA” kifejezést. Mit is takar ez a “bűvös” szó, és valóban meg fogja oldani az erdőspuszták katasztrofális vízhiányát??!!……ezekre a kérdésekre szeretnénk választ keresni ahol történeti visszatekintéssel és szakemberek megkérdezésével szeretnénk választ kapni a mostanra kialakult helyzetre….
A Zsuzsi-vasút ahogy pályáját ma ismerjük azon a szakaszon 1977 szeptember 1-je óta közlekedik. Ez a közel 17 km-es szakasz amely Debrecentől Hármashegyig tart, csak árnyéka az eredeti Debrecent Nyírbéltekkel összekötő 50km-es teljes vonalának. Ennek a már felszedett pályaszakasznak az egyik fő állomáshelye volt Nyírmártonfalva megálló ahol most egy emléktáblával emlékeztek meg a teljes vágányhosszú Zsuzsi-vasútról. Ha a vonal mostani vagy akár az egykori teljes szakaszát is figyelembe vesszük, alig találunk már olyan épületeket amelyek az egykori vasút történelmében részt vettek. Ezen épületek egy ritka megmaradt példánya az 1977-ig Nyírmártonfalva állomásépületeként, ma már magánlakásként funkcionáló a 20-as években épített több felújításon átesett kiváló állapotú műemlék….
Sajnos egy újabb erdőspusztai tavunk sem birta tovább, szinte teljesen kiszáradt az egykoron 90 hektáros Fancsika -I -es tározó is. Kisebbik testvére a II-es tó már nyáron kiszáradt. A Hármashegyi-tó helyzete is kritikus, a vízzel fedett helyeken sem magasabb a vízszint 25-cm nél. Elszomorító, megdöbbentő videó készült erről a két tóról
Tehetnénk fel a régebbi csodaszép hármashegyi környezetet megörökítő képeket, főleg így nyitóképként ősztájékon gyönyörű sejtelmes fényű háttérrel, ahogy a víztükörben megcsillan, de az nem fedné a mai szomorú valóságot. Az 5 hektáros vízfelület 70 %-án még bokáig érő víz sincs. A tó környékének jelentős részét ellepte a szemét. A pusztítás a rombolás nyomai láthatóak. A 2019-es évben már nincs hivatalos gazdája a tónak ami meg is látszik rajta. Néhány őszi képet készítettünk erről az egykoron páratlan szépségű horgász és kiránduló tóról….
A most bemutatásra kerülő képekhez azt hiszem különösebb kommentár nem szükséges. Akik olvasták előző bejegyzésünket azok már tájékozódhattak a Mézeshegyi kis tó folyamatosan beszűkülő előéletéről. A szeptember elején készített képek pedig már a szomorú végkifejletet mutatják. Az elmúlt 1 hónap alatt szinte alig volt csapadék és ez párosult a még most is tartó 3 hetes kánikulával, amely közös hatása okozta a tó kiszáradását, élővilágának megsemmisülését…